A Siroki-vár

Egertől nyugatra, mintegy 25km-re, a Mátra, és a Bükk-hegység
határán fekszik Sirok község. A falu mellett emelkedő sziklahegy
tetején áll a romjaiban is gyönyörű Siroki vár. Könnyű megközelíteni,
egészen a vár alatti parkolóig autózhattunk, ahonnan egy rövid,
tíz perces sétával lehet feljutni a romokhoz..

Már a parkolóból feltűnt az állványzat, amit én jó jelnek tekintettem,
hisz ez azt jelenti, dolgos kezek fáradoznak azon, hogy ez a vár is fenn
maradjon az utókor számára is. Szépen kiépített út vezet fel a romokhoz..

A kaput védő bástya is megújul..

Ennek a várnak a különlegessége, hogy a sziklába faragták egy részét,
így sokkal erősebb védelmet nyújtott, mint a fölé emelt falak..

Az alsó vár jelenleg teljesen megközelíthetetlen az építkezés miatt..

Ezen a sziklába vájt bejáraton lehetett a felső várba jutni..

A felső várból most így fest az alsó vár udvara..

Az alsó várban volt a ciszterna (vagy kút) is..

A külső falakon is dolgoznak..

Nem tudni, ezeknek a boltíves helységeknek mi volt a funkciójuk..

De ha nem mentik meg, hamarosan beomlanak.. sajnos csúnya repedések
éktelenkednek a falaikon..

Egy hajdani falszakasz, ágyúállás lehetett itt..

De hogy ez a parányi négyzet alaprajzú helység mi lehetett, nem tudom..

A bejáratot védő bástya felülről..

Sziklák, és falak... gyönyörű..

Kilátás a vár legmagasabb pontjáról.. Ez önmagáért beszél..

Hmm.. nos, ezt a várat is meghódítottam.:)

Lejárat a sziklavár belsejébe..

Ide feltétlen le kell menni!

  

A lépcső, ami a szikla belsejében lévő járatokhoz, termekhez vezet..

Ki tudja mikor, és ki véste ide ezt az alakot..

Lőállások.. vagy csak ablakok voltak?

Az egyiken kinézve a kapubástyát pillantottam meg.. tehát innen lőhettek a bástya ostromlóira..

 

Ki tudja, ez a beomlott alagút vajon hová vezetett..

Vajon milyen lehetett itt az élet a vár fénykorában?

Egy nagyobb terem.. talán raktár lehetett..

Vissza az alsó várba..

Egy sziklába vájt ablak..

Elindultunk le a várból. A felettünk magasodó romos falakon még
a vakolat maradványa is felfedezhető..

Még egy pillantás a romjaiban is erőt sugározó várra a parkolóból..

És a levegőből..

Forrás: https://varak.hu/

Végül a vár alaprajza..

Forrás: https://varak.hu/

Sirok várának története:

A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik feltehetõen a védelemre alkalmas Várhegyet megerõsítették. Uralmuk után a VIII. század végén e területet a szláv törzsek szállták meg, és azt saját céljaiknak megfelelõen átépítették.

A honfoglalás után Sirok és környéke az Aba nemzetségbõl származó Borh-Bodon ág birtoka lett, akik a régi pogányvárat átalakították, a mai fellegvár helyén új várat építettek. E várat elsõ ízben csak 1320-ban említik okleveleink, amikor a Csák Mátéhoz csatlakozott Borh-Bodon fia Demetertõl, Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi fõispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. A király 1324-ben az Aba nembeli Kompolthy Imrét nevezte ki várnagynak, aki e tisztséget még 1339-ben is viselte. Közben a király 1331-ben egy cseh vitéznek, Chenynek adományozta a várat, amely azonban már 1337-ben ismét királyi birtok lett.
A várat 1372-ben Domoszlai Miklós hevesi alispán saját költségén, mintegy 2000 forintért javíttatta ki, amiért Nagy Lajos király zálogba adta neki. 1388-ban ezen összeg kifizetésével Tary László váltotta magához, kinek birtokába Zsigmond király 1390. április 16-án kelt parancsára új adományként a váci káptalan iktatta be. Halála után Tary Lõrinc és Ruppert birtoka lett. Egy 1465. február 8-án kelt oklevél szerint Pálóczy László országbíró elõtt Tary Ruppert fia György Sirok várát és egyéb birtokait 24000 forintért Gúthy Országh Mihály nádornak, Nánai Kompolthy Miklósnak és Venczelnek zálogosította el, de még ez év június 25-én a bemutatott oklevelek alapján az országbíró Pásztói Istvánnak, Lászlónak és Jánosnak ítélte oda.
Mátyás király 1472-ben Tary György birtokait - akit a néhai Pásztói Péter szemének kiszúrása miatt hûtlenségbe esve fej és jószágvesztésre ítéltek- Sirok várával együtt Gúthy Országh Mihálynak adományozta. Ennek halála után négy fia 1522-ben a Kompolthyakkal örökösödési szerzõdést kötött, melynek alapján ez utóbbiak kihaltával 1523-ban a vár és uradalma Országh Lászlóra, majd Kristófra szállt. Kristóf a várat 1561-ben kijavíttatta, bõvítette és neki tulajdonítható az alsó vár kiépítése is.
Miksa császár 1569-ban Országh Kirstóf halálával a koronára szállt Sirok és Szécsény várakat, tartozékaikkal együtt 18000 forintért enyingi Török Ferenc Hunyad vármegyei fõispánnak, feleségének Országh Borbálának, fiuk Istvánnak és leányuk Eufrozinának adta. Eger várának 1596-ban történt elestének hírére Kótaji Benedek és Helmeczy János várnagyok a kevés számú õrséggel együtt a várat elhagyták, igy még ebben az évben Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás nélkül foglalták el. A sérült alsó várat a török erõsebb falakkal látta el és az ehhez szükséges kövek nagy részét a szomszédos községek lerombolt templomaiból használta fel.
Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török õrsége a várból kivonult, hogy az egri védõk segítségére legyen. A hadi jelentõségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki rendbehozatta és császári õrséggel látta el.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak ferobbantották. Ezután több birtokosa volt, így gróf Sztáray János, báró Orczyné, a Novotny, a Németh, a Vecsey, a Károlyi család.
Forrás:https://varak.hu/ 
 

Regéc vára

2oo7 januárban jártunk legutóbb a Regéci várnál. Akkor
bizony elszomorított a látvány, ami fogadott. Nem láttam
mást, mint egy hatalmas romhalmazt. Ugy éreztem, ez egy
halott vár, mely menthetetlenül a végső pusztulásra van
ítélve. Szerencsére tévedtem.. Idén ismét sikerült feljutni
az impozáns romokhoz, és bizony kellemes meglepetés
fogadott. Igaz, sajnos nem maradt a várnak egyetlen ép
porcikája sem, de szorgos kezek munkájának nyomait
fedezhettük fel. Bizony éledezik a vár.. állagmegóvási,
feltárási munkák folynak a területén, így egyre épül,
szépül, kivívja magának a jogot, hogy kötelező célpontja
legyen minden várbarát turistának.. Már messziről szemet
gyönyörködtető látvány a hegy koronájaként büszkélkedő
várrom..

Egy nem túl megerőltető sétával hamarosan megpillantottuk a vár bejáratát
képező bástyát..

Ezen a szűk bejáraton át lehet bejutni..

A szűkös bejáraton át az északi bástya belsejébe érkeztünk..

Innen egy falépcsőn át haladtunk tovább a vár legidősebb része felé..

Ami nem más, mint a vaskos falakkal épült öreg torony. Eredetileg
ez a torony alkotta a vár szívét..

 Ez a torony még az Aba nemzetség tulajdona lehetett, és valamikor
az 1200-as évek végén épült..

Az első vár ebből a toronyból, és a tőle délre eső, fallal körülvett kis
udvarból állt. Ez a kis ajtó a torony bejárata volt..

A sokszáz éves torony falai még küszködnek az idővel..

A vár átalakítása, bővítése a 15. század végén kezdődött meg, és
folytatódott egészen a tizenhetedik századig. Akkoriban élte a
fénykorát az erődítmény..

Sajnos az egykori pompás épületeknek már csak romos falai állnak..

Az egykori lőrések a semmiből, a semmibe néznek..

Ez talán egy boltíves pince lehetett..

A vár területén több konyha is üzemelt...

Ez volt az egyik közülük..

Lenyűgöző látványt nyújthatott fénykorában a palotaszárny..

Nehéz elképzelni, hogy egykoron itt pompás termek sorakoztak..

Számos legenda, és titok lengi körül ezt a várat is.. Az egyik ilyen

rejtélyre épp itt bukkantak e falak között..

Vajon kiket és miért temettek ide, a palotaszárny járószintje alá?

Az úgynevezett "Egyenesház" falai..

Ennyi maradt a "Kis bástyából"..

Talán egyszer ebből a törmelék rakásból újra felépülnek a falai..

A Kisbástyával szemben, a vár túloldalán állt ez a pince, ami fegyverek
tárolására szolgált..

 

Sétánkat a vár legmagasabb része felé folytattuk..

Közben elhaladtunk az egykori piactéren álló kút mellett..

Csakhamar már fentről nézhettük az egykori fegyvertár megmaradt
boltozatát..

Innen fentről gyönyörű kilátás nyílik a várra..

Talán a vár falának egy darabkája ez...

 

Én a vár legmagasabb pontjánál..

Íriszék gyönyörködtek a kilátásban..

A vár, amely tanuja volt az özvegy Zrínyi Ilona, és Thököly Imre szerelmének..

És falai között szaladgált a még gyermek II.Rákóczi Ferenc..

Kétségtelen, hogy ebben a korban élte fénykorát a vár, Zrinyi Ilona
szigorú "Várrendtartása" szerint..

Íme az impozáns vár alaprajza..

 

Soós Elemér szerint így nézhetett ki Regéc egykoron..

Forrás: https://varak.hu/

Végül egy szép légi felvétel a várról..

Forrás: https://varak.hu/

Regéc várának története:

Regéc nevét, ami szláv eredetû és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik elõször, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínû, hogy a csata csak a Regéc nevû hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az elsõ biztos adat a vár létére 1307-bõl származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitõl ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettõl kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 elõtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós, a késõbbi nádor szerezte meg, akitõl 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 õszén hirtelen meghal, így a regéci vár erõdítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb fõura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közremûködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári õrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklõdött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe.

 Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott.1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemõ még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követõen Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös fõispáni méltósággal járó teendõket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának elsõ éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Idõközben Zrínyi Ilona érdeklõdését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklõdésbõl szerelem, majd házasság lett. Az esküvõ után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstnemûit. 1683 májusában Regécen szervezik a felsõ magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az idõben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntõ támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követõen Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdõ csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc õrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. "Tõbõl feldúlatott s kiforgattatott" a német által.

Regéc várának hadi jelentõssége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint "kijavítása aligha lehetséges". A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdõdõ szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követõen 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törõdött. Az egykor oly dicsõ vár elpusztított falaiból származó kövek jelentõs részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.

1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlõk gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benõtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci elõnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége - Schwarzenberg Karolina - és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban elõször emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhetõ a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák fõurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentõs mûemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdõ Rt. szervezésében. 1990-tõl Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthetõ mûemléket. Az elsõ években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésû vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év elõkészítés után, 1999. július 5-én megkezdõdik az elsõ régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépül a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét veszi az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevõ személyek, és a helyreállításhoz szükséges építõanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejezõdik az út kiszélesítése, folytatódik a régészeti feltárás, megkezdõdik az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerül kellõ támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpan, viszont a vár feltárása folyamatosan halad. 2003 tavaszán mérföldkõnek is tekinthetõ helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.

 A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületû volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tõle délre esõ, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétõl jelentõs mértékben kibõvítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következet be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziiak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különbözõ palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.Rendkívül fontos, hogy a nehezen megkezdett folyamat ne szakadjon meg, a magyar történelem e kimagasló emlékhelye, a romjaiban is impozáns mûemlék megmentése és méltó helyére emelése folytatódjon.
Forrás:https://varak.hu/