Regéc vára

2oo7 januárban jártunk legutóbb a Regéci várnál. Akkor
bizony elszomorított a látvány, ami fogadott. Nem láttam
mást, mint egy hatalmas romhalmazt. Ugy éreztem, ez egy
halott vár, mely menthetetlenül a végső pusztulásra van
ítélve. Szerencsére tévedtem.. Idén ismét sikerült feljutni
az impozáns romokhoz, és bizony kellemes meglepetés
fogadott. Igaz, sajnos nem maradt a várnak egyetlen ép
porcikája sem, de szorgos kezek munkájának nyomait
fedezhettük fel. Bizony éledezik a vár.. állagmegóvási,
feltárási munkák folynak a területén, így egyre épül,
szépül, kivívja magának a jogot, hogy kötelező célpontja
legyen minden várbarát turistának.. Már messziről szemet
gyönyörködtető látvány a hegy koronájaként büszkélkedő
várrom..

Egy nem túl megerőltető sétával hamarosan megpillantottuk a vár bejáratát
képező bástyát..

Ezen a szűk bejáraton át lehet bejutni..

A szűkös bejáraton át az északi bástya belsejébe érkeztünk..

Innen egy falépcsőn át haladtunk tovább a vár legidősebb része felé..

Ami nem más, mint a vaskos falakkal épült öreg torony. Eredetileg
ez a torony alkotta a vár szívét..

 Ez a torony még az Aba nemzetség tulajdona lehetett, és valamikor
az 1200-as évek végén épült..

Az első vár ebből a toronyból, és a tőle délre eső, fallal körülvett kis
udvarból állt. Ez a kis ajtó a torony bejárata volt..

A sokszáz éves torony falai még küszködnek az idővel..

A vár átalakítása, bővítése a 15. század végén kezdődött meg, és
folytatódott egészen a tizenhetedik századig. Akkoriban élte a
fénykorát az erődítmény..

Sajnos az egykori pompás épületeknek már csak romos falai állnak..

Az egykori lőrések a semmiből, a semmibe néznek..

Ez talán egy boltíves pince lehetett..

A vár területén több konyha is üzemelt...

Ez volt az egyik közülük..

Lenyűgöző látványt nyújthatott fénykorában a palotaszárny..

Nehéz elképzelni, hogy egykoron itt pompás termek sorakoztak..

Számos legenda, és titok lengi körül ezt a várat is.. Az egyik ilyen

rejtélyre épp itt bukkantak e falak között..

Vajon kiket és miért temettek ide, a palotaszárny járószintje alá?

Az úgynevezett "Egyenesház" falai..

Ennyi maradt a "Kis bástyából"..

Talán egyszer ebből a törmelék rakásból újra felépülnek a falai..

A Kisbástyával szemben, a vár túloldalán állt ez a pince, ami fegyverek
tárolására szolgált..

 

Sétánkat a vár legmagasabb része felé folytattuk..

Közben elhaladtunk az egykori piactéren álló kút mellett..

Csakhamar már fentről nézhettük az egykori fegyvertár megmaradt
boltozatát..

Innen fentről gyönyörű kilátás nyílik a várra..

Talán a vár falának egy darabkája ez...

 

Én a vár legmagasabb pontjánál..

Íriszék gyönyörködtek a kilátásban..

A vár, amely tanuja volt az özvegy Zrínyi Ilona, és Thököly Imre szerelmének..

És falai között szaladgált a még gyermek II.Rákóczi Ferenc..

Kétségtelen, hogy ebben a korban élte fénykorát a vár, Zrinyi Ilona
szigorú "Várrendtartása" szerint..

Íme az impozáns vár alaprajza..

 

Soós Elemér szerint így nézhetett ki Regéc egykoron..

Forrás: https://varak.hu/

Végül egy szép légi felvétel a várról..

Forrás: https://varak.hu/

Regéc várának története:

Regéc nevét, ami szláv eredetû és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik elõször, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínû, hogy a csata csak a Regéc nevû hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az elsõ biztos adat a vár létére 1307-bõl származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitõl ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettõl kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 elõtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós, a késõbbi nádor szerezte meg, akitõl 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 õszén hirtelen meghal, így a regéci vár erõdítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb fõura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közremûködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári õrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklõdött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe.

 Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott.1676. március 27-én megszületik II. Rákóczi Ferenc, a csecsemõ még nincs 4 hónapos, amikor meghal édesapja I. Rákóczi Ferenc. Ezt követõen Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelenti ki magát, átveszi az örökös fõispáni méltósággal járó teendõket. 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának elsõ éveit éli. Itt szerzi meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedik hazája történelmével. Idõközben Zrínyi Ilona érdeklõdését felkelti a bujdosó kurucok vezére Thököly Imre, az érdeklõdésbõl szerelem, majd házasság lett. Az esküvõ után a regéci tárházba viszik Thököly ezüstnemûit. 1683 májusában Regécen szervezik a felsõ magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodik róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az idõben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készíti a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntõ támadásra készülnek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szereli fel Regécet. Nem sokkal ezt követõen Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdõ csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc õrsége is kaput nyit, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. "Tõbõl feldúlatott s kiforgattatott" a német által.

Regéc várának hadi jelentõssége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint "kijavítása aligha lehetséges". A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdõdõ szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követõen 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törõdött. Az egykor oly dicsõ vár elpusztított falaiból származó kövek jelentõs részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.

1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlõk gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benõtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci elõnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége - Schwarzenberg Karolina - és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban elõször emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhetõ a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák fõurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentõs mûemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdõ Rt. szervezésében. 1990-tõl Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthetõ mûemléket. Az elsõ években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésû vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év elõkészítés után, 1999. július 5-én megkezdõdik az elsõ régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépül a várat ellátó villamos hálózat. Még ebben az évben kezdetét veszi az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban résztvevõ személyek, és a helyreállításhoz szükséges építõanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejezõdik az út kiszélesítése, folytatódik a régészeti feltárás, megkezdõdik az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerül kellõ támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpan, viszont a vár feltárása folyamatosan halad. 2003 tavaszán mérföldkõnek is tekinthetõ helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.

 A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületû volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tõle délre esõ, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétõl jelentõs mértékben kibõvítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következet be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziiak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különbözõ palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.Rendkívül fontos, hogy a nehezen megkezdett folyamat ne szakadjon meg, a magyar történelem e kimagasló emlékhelye, a romjaiban is impozáns mûemlék megmentése és méltó helyére emelése folytatódjon.
Forrás:https://varak.hu/