Torna vára (Szlovákia)

A Magyar határtól néhány kilométerre, egy 375 méter magas
hegy tetején áll a még romjaiban is impozáns vár. Zsigmond
király adott engedélyt az építésére a 14. század második felében.
A hegy tövében, egy étterem parkolójában kellett az autónkat
hátra hagyni, hogy aztán egy kiadós sétával, felkapaszkodjunk
a romokhoz...

A vár nyugati oldalán értünk a hegy tetejére. Itt egy hatalmas, 3méter
vastag falú rondella védte a bejáratot..

A bástya lőréseiből pusztító ágyútűzzel fogadhatták a nyugati lankás
oldalon érkező ostromlókat..

Hozzá értők szerint ez egy árnyékszék lehetett..

 

Az Öreg-torony mellett volt egykor a felső vár kapuja, ami sajnos
már teljesen elpusztult..

Mögöttem az Öreg-torony csonkja..

 

Innen a felső várudvar felé sétáltunk tovább. A déli nagy rondella 
volt a következő célunk..

Innen gyönyörű a kilátás a nyugati bástyára, és a vár alatti völgyre..

 

A vár keleti oldalán állt egykor a több emeletes palota, aminek ma
már sajnos csak egy fala küszködik az idővel..

Ez az Öreg torony keleti oldalról...

Sajnos a vár mostani gazdái nem sokat törődnek a mindent elborító
aljnövényzettel..

Úgy gondoltam megörökíttetem magam a palota még álló fala előtt..

Mert sajnos könnyen lehet, hogy egy- két éven belül ezek a boltívek
már nem léteznek többé..

Már most is csak a csoda tartja őket fenn.. a palota alatt boltíves
pince volt..

Ez pedig az Észak-keleti kisrondella..

Mögötte egy másik boltíves pince maradványai..

Még a pince szűk lejárata is megmaradt..

Vajon mit szólna a néhai Tornai család, ha így látnák egykor dicső
várukat?

Vagy a nagy nevű Bebek család, mit gondolna a vár mostani gazdáiról,
ha látná mostani állapotában?

Bár ősi falai néhol még őrzik eredeti vakolatukat is..

A trianoni döntés hatására ez a vár is, a gyönyörű környezetével együtt
egy más ország részévé vált, amely ország nem becsüli a mi értékeinket.
Ezért nincs sok esélye ennek a romnak sem a fennmaradásra..

A hegy lábánál lévő parkolóban búcsúztunk Torna várától..

A vártól, amely valaha gyönyörű ékköve volt hazánknak..

Végül a vár alaprajza..

Forrás: https://varak.hu/

König Frigyes vázlatai az erődítményről..

Forrás: https://varak.hu/

És egy légi fotó a vár mai állapotáról..

Forrás: https://varak.hu/

Torna várának története:

Az Árpád-házi királyok idején még Tornagörgő településen állt a királyi uradalom székhelye, mely az őt kiszolgáló birtokok magánkézbe való adományozásával egyre szegényebb lett. 1357-ből származik az, az oklevél, melyben Luxemburgi Zsigmond király engedélyt adott a Tekes nemzetséghez tartozó Egyed előkelőnek és testvéreinek, hogy a tulajdonukban lévő Torna mezővárosa feletti kopár hegyen maguknak várat építhessenek. Az új kővár szolgált a következő évtizedekben földesúri birtokközpontként szállásul a Tornai nemesi famíliának. 1406-ban fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt a család, ezért a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Rövid ideig a lengyel Moscic báró zálogát képezte, majd 1409-től más uradalmakért cserében özdögei Besenyő Pál és berencsi {Tornai} István nemes urak tulajdonába került át. Ez utóbbi felvette a Tornai családnevet, így ő lett a második Tornai família megalapítója. 1435 végén – Pál bán fia, Miklós halála után az uralkodó – jogellenesen – lefoglaltatta, és a nádorispánnal magának ítéltette oda a birtokot. Zsigmond rövidesen a feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adta át, kitől 1438-ban az új király, Habsburg Albert elkobozta és jogos tulajdonosának, Tornai István bárónak adatta vissza. Az 1440-es esztendőkben állandó fegyveres háborúskodás zajlott Tornai Szilveszter földesúr és a közeli Jászó prépostságát megszállva tartó cseh husziták között, melynek során 1453-ban még a várát is megostromolták, mely támadásukat csak nagy nehézségekkel sikerült visszavernie. 1476-tól a korszak leghatalmasabb főnemesi famíliája a Bebek család szerezte meg. A törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni belháborús időkben Bebek György báró a két király közül annak a pártjára állt, aki nagyobb adományt ígért neki. 1566-ban éppen az erdélyi János Zsigmond-párti volt, mikor is Habsburg Ferdinánd király serege megostromolta és elfoglalta a főúr hatalmában lévő Krasznahorka, Szendrő, Pelsőc, Szádvár és Torna várait. A tornai várbirtokot rövidesen a Mágóchy és a Káthay famíliák kapták adományul. Maga az erősség, bár tulajdonosai igyekeztek fejleszteni a korszerűbb, ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően, már nem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek, sorsa a Felvidék kulcsának tekintett, közeli Kassa városának urától függött. Így 1605-ben Bocskai István felkelő hajdúi, majd 1619 – 1626 között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai előtt nyitott kaput a kis létszámú helyőrség. Mivel idáig nem ért el a török hódoltság, a hadi krónikák a Habsburg császári ház elleni felkelések során említették meg Torna várát és az érte folyt véres csatákat. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésbe keveredett Káthay famíliától elkobzott erődítménybe császári zsoldosok vonultak be, kiktől 1675-ben bujdosók foglalták el. Strassaldó császári generális, kassai főkapitány katonasága azonban még az ősz folyamán visszafoglalta. Három esztendő múltán, mikor Teleki Mihály erdélyi kancellár serege a vár alá érkezett, az őrség magyar katonái felkoncolták a német zsoldosokat és átadták az erdélyieknek a posztot. Egy korabeli feljegyzés szerint rövidesen idevonuló Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg a kurucok által kiürített várat, amit a bevonuló Habsburg fegyveresek puskaporral több helyen is felrobbantottak. Az így használhatatlanná tett Torna várát többé nem említették meg a hadi krónikák lapjain. Egy 2001-es terepbejárás felmérése szerint a várrom területéről kiirtották az addig mindent elborító bozótot, de a régészeti feltárására és restaurálására még nem tettek előkészületeket...
Forrás:https://varak.hu/