2011. július 22., péntek

Szögliget- Szádvár

Már régóta terveztem Szádvár meglátogatását, de valahogy
mindig kimaradt előző kirándulásaimból. Most azonban
végre eljutottunk ide is. Szögliget északi oldalán vezet egy kis
út a 460 méter magas várhegy lábához. Itt volt a végállomás
autónk számára, mert innen már csak gyalogosan lehet az
utunkat folytatni fel a romokhoz...
De ezt senki nem bánta, mert a gyönyörű erdő kárpótolt a kis fáradságért.
Nem beszélve arról, hogy már az erdőben is találtunk érdekes látnivalót..
Hajdan a várhoz vezető szekérúton a hegyre kapaszkodó szekerek kerekei
mindig ugyan abban a nyomban járva, a sziklákba is szabályos vályatot
koptattak ki, melynek nyomai napjainkban is felfedezhetők..
A mintegy fél órás séta jutalma volt, amikor megpillantottuk az
első falmaradványokat..
A már nem létező várkapun át a külsővár udvarára érkeztünk..
Egy lőrés a külső-vár falán..
Ez az erőd nincs halálra ítélve.. Lelkes várvédő csapat jár ide 
rendszeresen, hogy lehetőségeikhez mérten a helyreállításán,
megóvásán dolgozzon. Ennek bizonyítékai lépten-nyomon felbukkantak..
Bizony van még dolguk bőven.. Sajnos a várnak csak töredékei maradtak..
De épülnek már a falak..:)
Talán ez volt a külső-vár ciszternája..
A Lisztes-bástya védte a középső-vár kapuját..
Sajnos az erősség többi részét szinte teljesen a hatalmában tartja az erdő..
A fák gyökerei pedig évről-évre csak pusztítják az omladozó
falakat..


Az egykori Lakatos-bástya maradványa..
Éppen a Kerek-bástyán sétáltunk..
Amikor találkoztunk a vár mai lakói közül egyel..


A fák között sétálva találtunk rá a belsővár kapujának maradványaira.
Ezen a falcsonkon helyezték el a vár emléktábláját..
Ezt a faldarabot Írisz (az én kicsi Párom) Bagoly-fejnek nevezte el.
Senki ne kérdezze tőlem miért.:)
A falmaradványokon itt-ott még felfedezhetők az egykori vakolat
nyomai is..


Az úgynevezett Csonka-bástya..
Ami már a nyugati várudvart védte. Ezen az udvaron található
a Sybilla-pince.. már ami megmaradt belőle..


Ez pedig már az erődítmény déli oldala a Veres-bástyáról nézve..
Gyönyörű kilátás nyílik a völgyre, mely mögött ott lapul Szögliget
falucska is..
Lőrés az Új bástya oldalán..
A természet ostromával küszködő falak..
Mellyek előtt én is lencse végre kerültem..
Az Új-bástya keleti oldala..
A vár területén lévő legnagyobb egybefüggő falmaradvány a belső-vár
keleti fala volt valamikor..
Ez a fal ismereteim szerint egyben a Porkoláb-ház fala is volt..
Egy újabb várat hódítottunk meg.. (Én a Lisztes bástya falán)
Végül a közel egy hektáros területű erőd alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
És egy légi felvétel az erdő fogságában rejtőző romokról..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php






Szádvár rövid története:
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. E korai erősség a feltételezések szerint valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állt, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori védőművekre.

A XIV. század elején a területet a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege szállta meg, akitől csak Károly Róbert király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, így helyette a völgy északi oldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a trónra juttató bárók közül Bebek Györgynek adományozta.

A XV. század közepén a Felvidéket tartósan megszálló, harcedzett cseh huszitákkal szövetséges Peter Komorowsky lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, és innen fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé. (Bebek György a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus időszakban – sok más főnemeshez hasonlóan - mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban.) Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy fennsíkját teljesen elfoglaló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyak feljuttatására a meredek északi hegyoldalon kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer mozgatott.

A pártoskodó főúr megfékezésére 1567 január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány vette ostrom alá a várat, amit férje távollétében Patócsy Zsófia úrnő védelmezett a helyőrség élén. A korabeli krónikák szerint négynapi erős ágyúzás után Szádvár falai súlyosan megrongálódtak, ezért a gyalogsági roham megindítása előtt - szabad elvonulás fejében – a védők a vár feladására kényszerültek.

A XVII. század végére elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el. Az utolsó katonai események a Thököly-féle kuruc hadjáratok alatt zajlottak le falai között, a várat elfoglaló felkelőknek még sikerült ugyan Sobieski János lengyel király katonáit visszaverniük, ám később Caprara tábornok császári csapatainak már nem tudtak ellenállni. 1686-ban Bécsben döntés született „Szádvár elrontásáról”, a falakat aláaknázták és felrobbantották.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Szádvár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése