2017. augusztus 18., péntek

Sopron városfalai

"Civitas fidelissima" (a leghűségesebb város) volt legutóbbi utam célja.
Bizonyára tudod, Sopronról van szó. Sopronnak nem volt a hagyományos
értelemben vett vára, viszont az egész várost egy erős, hármas védőfallal
vették körül. A külső várfal napjainkban már csak a várost északról
elkerülő 84-es főút mellett áll egy rövid szakaszon. Itt kezdtük a sétánkat.
A Bástya utcai "Kinai kalapos ház" első pillantásra azt hiteti el az 
avatatlan vándorral, hogy egy valamiféle őrtorony lehetett egykor.
Az igazság ennél prózaibb. Semmi köze a város erődítéshez, ez csupán 
egy hétvégi laknak épült valamikor a 18. század végén...


Viszont közvetlenül a külső várfal mellett állt, ahol mi is elindultunk.
Mint látható, van ahol kerítésként funkcionál...


és ahol nem, ott afféle zajzáró falként is jó hasznát veszik...


Persze őszintén hiszem, hogy nem emiatt maradhatott fenn napjainkban!
Ahol eltávolodik az úttól, ott szépen parkosították környezetét...


Nem léptem le, nem is néztem utána, de szerintem egy bő kilométeres 
szakaszon áll büszkén a forgalmas út mellett. Hajdanán itt kívül, mély
várárok is nehezítette a városra támadók dolgát...


No és persze megfelelő távolságban több torony is fokozta a védelmi
erejét...


Nagyon érdekes lenne, ha ez a falrendszer teljes hosszában állna ma is.
De sajnos a kegyetlen évszázadok leradírozták őket a föld színéről.
A belváros felé sétálva azért még felfedezhetők itt-ott apró maradványai.
Például a Patak utca egy foghíjas telkén pillantottam meg...


Minden kétséget kizáróan, ez a városfal egy kis töredéke...


Ha több nap állt volna rendelkezésemre, talán még találtam volna több
ilyen maradványt is, de sajnos nem így volt... várt ránk a belvárosi
Várkerület. Az egykori várost védő kettős falrendszer tulajdon képen
egész szépen fennmaradt, és a közelmúltban nagyon szépen láthatóvá is 
tették. Hogy mit értek ez alatt? Kiépítettek egy hangulatos sétányt
a még álló és megközelíthető várfal mentén...


A várfal sétány több pontján ilyen tájékoztató táblákon olvashat a
kiránduló az adott szakasz érdekességeiről...


Mi a Bünker János Rajnád köztől indultunk a nyugati oldalon, a főtér 
irányába...


Ezzel e toronnyal indul a vársétány...


Először egy hangulatos, széles sétányként indul...


Érdemes a falat tüzetesen figyelni. Számos "kulcslyuk" lőrés fedezhető fel!


Majd a sétány erősen szűkülni kezd. Érdemes megfigyelni, milyen sűrűn 
álltak egymáshoz a falat erősítő tornyok...


Van olyan szakasz, ahol egy ember épp csak elfér...


és van, ahol kiszélesedik. Itt akár asztalokat is tehetnének ki az
étterem elé...


Hamarosan a Főtér északi házsora mögött jártunk...


Felettünk magasodott a büszke Tűztorony...


Fentről, a toronyból ennyit látni az alatta megbúvó, borostyánnal benőtt
falakból... igen, a zöld sáv az, a kép közepén. :)


Íme, maga a Tűztorony...


Kapuja bejárat a várkerületbe. Túloldalán található az egykori Előkapu, 
ami a város két bejárata közül az egyik volt...


De folytassuk utunkat a vársétányon. A Városház utcai szakaszhoz értünk...


Ezen a részen fennmaradt a kettős falrendszer külső fala is...


Igaz, csak ilyen térdig érő magasságban. De legalább el tudjuk képzelni,
ez is valami...


Viszont a magas falak mögött is érdemes körülnézni! Itt találhatjuk
ugyanis a Városház utcai romkertet...


Itt a római korból fennmaradt lakóház alapfalait, valamint a római
erődfalak maradványait láthatjuk, amire aztán ráépült a későbbi 
városfal...


Külön érdekesség a kép közepén, a római borostyánkő út részlete, ami 
a megerősített város tengelyét képezte...


De hagyjuk Scarbantia romjait, várnak a városfalak...


Mégpedig a fő "attrakció", a Nagy Rondella felé közeledtünk...

A Nagy Rondella 1614-ben épült, a városfal utolsó bővítésekor...

Mellette a kisbástya felett, a Szent György-templom tornya emelkedik...


Eredetileg négy ilyen Nagy Rondella épült, de sajnos csak ez az egy 
maradt meg közülük. De ha már csak ez az egy van, nem értem miért
kell elcsúfítani ezekkel a giccses képekkel? No mindegy, de legalább
megbecsülik és vigyáznak rá...


A Rondella után már csak egy rövid szakaszon folytatódik a városfal...

Már majdnem a végéhez értünk a sétánknak...


Az utolsó fotót a Várkerület 108. szám alatt, egy Steakhouse mögötti udvarban
sikerült a Városfalról készítenem...

Végül egy alaprajz a középkori Sopron városfalairól...
Forrás: http://jupiter.elte.hu


Sopron története:
A mai belváros területét már a római uralom idején nagy kváderkövekből rakott 2-3 m vastag fallal kerítették be. A IX-X. század körül a római fal alapjaira favázas sánc épült. Középkori várrá történő kiépítése IV. László király uralkodása alatt kezdődött. 1277-ben Sopron városa - főleg bíráskodás és önkormányzat tekintetében - Székesfehérvár Szabadságaival azonos jogokat kapott. A király egyben gondoskodott a határváros erődítéseinek fenntartásáról is. 
Később, 1330-ban Károly Róbert király kiváltságok biztosítása mellett meghagyta a városnak, hogy a várat tovább erősítsék.
A várost 1340-ben már hamarosan védőöv vette körül, 1344-re pedig elkészült a falakat övező vizesárok is. Ezután a védőöv középső, római eredetű védőfalát a falak elé kiugró kis tornyokkal felmagasították.
A védőfalat védőoromzattal látták el, amelyen a lőrések 2,40-2,80 cm távolságban, szabályosan ismétlődtek. A vár északi, rövidebb oldalának közepén megépült az Első-kapu, melyet először 1465-ben említettek és amelynek északi részén a kaputorony helyezkedett el, az előtte húzódó várárkon átívelő kettős rendszerű felvonóhíddal. A vár másik, ún. Hátsó-kapuja szintén felvonóhidas volt, amely már 1394-ben szerepel. Mindkét kapunál kapuudvarokat is kialakítottak .
Az 1600-as évek elején, valószínű 1614-ben, megépítették a 16,50 m belső átmérőjű, 3,50 m falvastagságú, mintegy 8 m magas nagy rondellát is.
Sopron már az őskortól lakott település, a római uralom alatt ,,Scarbantia" néven erődített hely volt. A VIII-IX. században a település ismeretlen okok miatt elnéptelenedett. A honfoglalás során a rommá lett települést Sur vezér utódai, az Osl nemzetség szállta meg. I. István király 1031-ben a lajtai határt helyreállítva, az egykor római vár romjaira favárat épített. E várat első ízben 1096 említették, amikor az év szeptemberében a francia kereszteseket Kálmán király fogadta, és őket ,, ad castellum Cyporen"-be kísérte. Később egy 1135-ben kelt oklevélben is előfordul ,,castri de Suprun" néven, amikor II. Béla király Sopron vára és a bakonybéli apátság jobbágyai között támadt birtokvitában intézkedett.
Első kiváltságait IV. Bélától, majd V. Istvántól nyerte, melyeket későbbi királyaink is megerősítettek.V. István és IV. László királyoknak Ottokár cseh király elleni hadjáratuk során a német származású Páter várnagy - aki 1265-ben említenek először - 1273-ban Sopron várát Ottokár kezére jutatta. Négy év múlva a csehek kivonulása után, 1277-ben a város IV. Lászlónak hódolt meg. Péter várnagyot ekkor elfogták, és árulása következményeként 1278 őszén a megyei közgyűlés határozata alapján lefejezték, birtokait elvették. Albert király halála után, 1441-ben Erzsébet királyné Sopront más uradalmakkal együtt IV. Frigyes német császárnak zálogosította el, kitől 1464-ben Mátyás király szerezte vissza, és egyben a várost kiváltságaiban is megerősítette. Mátyás 1471-ben rövid időre Weisspriach Zsigmondnak zálogosította el a soproni uradalmat 10 4000 arany forintért.
A török 1529-ben veszélyeztette ugyan a várost, de elfoglalni nem tudta. Falai között tartott országgyűlést 1553-ban I. Ferdinánd.
Sopron várát 1605-ben Bocskai István hadai Hagymássy Kristóf vezérletével eredménytelenül ostromolták, viszont 1619-ben kardcsapás nélkül adta meg magát Bethlen Gábornak. Rövidesen azonban II. Ferdinánd kezére került. 
Thököly Imre 1683-ban foglalta el, majd a Starhemberg vezette osztrák seregek szállták meg. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705-ben Vak Bottyán kurucai háromheti eredménytelen ostrom után falai alól elvonultak.
Ezután megszűnt minden jelentősége, és megkezdték falainak, bástyáinak lebontását, azonban a városfal egyes szakaszai, bástyái és a nagy rondella ma is láthatók.
Forrás: http://jupiter.elte.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése