Közvetlenül a magyar határ mellett, Kőszegtől nyugatra mintegy
30 km-re épült éppen a magyar betörések ellen. Persze ennek
ellenére mégis van magyar vonatkozása. Az idők során többször
volt magyar birtokban, egy rövid ideig Mátyás királyunk, később
pedig a Pállfy dinasztia tulajdonában is volt. Jól védhető vár lévén
több ostromnak állt ellen eredményesen. Még a töröknek sem
sikerült elfoglalnia, igaz, csupán egy portyázó török sereg próbálta
bevenni 1532-ben. Valószínűleg a Kőszeg ostromát vívó főseregtől
leszakadt, ellátmányt kereső csapat talált rá Kirchschlagra, amit
komoly ágyúk hiányában reménytelen volt bevennie.
A 480 méter magas Schlossberg-hegy tetején álló impozáns vár
már messziről tiszteletet parancsol...
A városka közepén álló Posta fogadó melletti parkolótól indul az út
fel a várhoz...
Ez a nem túl meredek út az egykori várkápolnának épült templomrom
mellett vezet el...
Az 1700-as években még felújított Boldogasszony templomot nem sokkal
később egyszerűen lebontották. Falai kőbányaként szolgáltak...
Ennyi maradt belőle az utókorra...
De haladjunk tovább! Egy nem túl megerőltető séta után csakhamar
felértünk a vár falaihoz...
Jól látható, ez a vár még az 1300-as évek divatja szerint épült, nagyon magas
de nem túl vastag falakkal. Rendkívül látványos, erőt sugalló, de a török
időkre már elavult védelmi képességű vár...
A hatalmas erejű török falromboló ágyúknak nem tudott volna sokáig
ellenállni. Szerencséjére valószínűleg ilyen ostromban nem is volt
része...
A vár tömbjétől különálló szirten magasodik a "Tűztorony"...
Méretéből adódóan szerintem ez sokkal inkább egy afféle végső
menedékül szolgáló lakótorony lehetett, amit az egykori ábrázolások
szerint egy függőhíd kötött össze a várral...
Bejárata oly kicsi, hogy egy ember épp csak befér rajta. Bár ez nem is az
eredeti bejárat, mint az évszám is mutatja...
Az eredeti bejárata valószínűleg magasan a felszíntől, az emeleti
szinten, a függő folyosón át lehetett...
Napjainkban kilátóként szolgálja a vár látogatóit. Tetejéről csodálatos
kilátás nyílik a környező tájra...
Gyönyörködhetünk a vár alatt elterülő településben...
Sőt, még magát a várat is szinte felülnézetből csodálhatjuk meg...
A falra erősített tükör-tölcsér segítségével izgalmas fotókat készíthetünk
a környező tájról...
A vár bejáratát védő kaputorony, ahonnan kiindult az egész várost körül
ölelő védőfal is...
A várba egykoron csak ezen a kapun lehetett bejutni. A mély várárok
felett felvonóhíd jelentette a bejutás lehetőségét...
A kapun belépve, jobbra egy konyha állt, alatta pince...
Mögötte az un. Várkert terült el...
Ebből nyílt a délkeleti sarokbástya...
mely kívülről így fest...
A vár belső udvara...
Itt állt a palota épület...
Mellette a Szent György Várkápolna...
A várkápolna mellett állt a Kútház (vagy kútszoba) a vár kútjával...
Jó mély... az alján lévő szemetet jótékony sötétség rejti a szem elől...
A keleti oldalon található gyilokjáró, alatta a vártömlöc...
A keleti védőbástya belülről...
Közérdekű közlemény! E gyilokjáró alatt juthatunk a várban kialakított
mellékhelyiségekbe! Senkinek ne jusson eszébe kis, vagy nagy dolgát a falak
tövében elvégezni! Nagyon kulturált női, férfi és mozgáskorlátozott wc áll
a látogatók rendelkezésére!
A csók helye a belső várudvar kapujában van! :)
Az északi falszoros a bástyatornyokkal...
Egy szakállas puska, az egyik toronyban...
Kívülről csak ennyit látni belőle...
A palota épület falán jól kivehető az egykor itt állt istálló tetőzetének
vonala...
Vársétánkat itt fejeztük be. A város-felőli oldalon, a gyalogos portán át
hagytuk el az erődítményt...
Végül szokásom szerint, a vár alaprajza...
Légi felvételt nem találtam, ezért egy műholdassal pótolom...
A várban magyar nyelven is kihelyezték az erősség történetét...
Kirchschlag vára:
 |
| Forrás: wikipédia |
Az 1700-as évek második felében még renoválták, de nem sokkal később, mint istentiszteletekre nem használt templomot, hamar elérte végzete, II. József egyik rendelete képében. Falai ezt követően tulajdonképpen kőbányaként szolgáltak, egy-két évtized múlva már csak a templom déli fala állt.
Ami ma látható, az az 1986-os feltárás eredménye – a sehova sem vezető, mohás csigalépcső-töredék, a főoltár talapzatának maradványai... Azért némi képzelőerővel megidézhető, milyen lehetett egykor a gótikus épület, bordás keresztboltozatával, sokszögletű kórusával a keleti, és kis sekrestyéjével az északi oldalán.
A vár a 12. században épült a 480 méter magas Schlossbergen. A várurak között voltak a stájer von Wildonok, a Kuenringek, a Güssinger, Pottendorfer, Puchheimer famíliák, valamint a magyar Pálffy grófok. Mátyás király – korai halála miatt – csak rövid ideig volt a vár ura.
A vár hanyatlása 1650 körül kezdődött, amikor III. Hans Christoph von Puchheim lent, a településen építtetett magának udvarházat (a mai városházát), és oda helyezte át székhelyét. A Pálffy grófok sem ezt a várat, inkább a jobb állapotú krumbachit lakták, így a pusztulás az ő idejükben is folytatódott.
Kirchschlag vára bevehetetlennek bizonyult több alkalommal is: nemcsak a töröknek sem sikerült, de a magyaroknak – hajdúknak (1605), Bethlen Gábor csapatainak (1621) és a kurucoknak (1703) – sem.
A várrom ma önkormányzati tulajdon, és egész évben ingyenesen látogatható várat. Részben restaurálták, és a helyszínen magyar nyelvű vártérképet is elhelyeztek, vicces betűhibákkal, de használható (és a szándék a fontos). Az egykori erődítmény télen adventi vásárnak, nyáron koncerteknek ad otthont.
A Szent György Lovagrend osztrák nagypriorátusa által kihelyezett bronz emléktábla is kétnyelvű, és az egykori Szent György kápolnára emlékeztet.
A vár legmagasabb pontja, a tűztorony ma kilátóként – és temérdek galamb otthonaként – funkcionál, a „bucklige Welt” („púpos világ”) látványáért érdemes felmenni.
Forrás: http://www.alon.hu/kirchschlag-ausztria-egyik-legszebb-varosa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése