Hasznos, Cserteri vár

Hosszú éveken át, sokszor elhaladtunk már a közelében, eddig 

azonban valahogy mindig kimaradt. Ezt pótoltuk be a mostani

kirándulásunk során, mikor megérkeztünk Hasznosra, a kis 

Pásztóhoz csatolt településre. Ennek keleti határában, egy 316

méter magas domb tetején állt egykor a vár. A település főútján,

az Alkotmány úton haladtunk, míg el nem értük a Csenteri utcát...

Ez hamarosan kivezet a házak közül, és már mint földút, vezet fel

a domb teteje felé...

Nem is akartunk a várig autózni, bár majdnem megtehettük volna.

Csak egy rövid, tíz perces séta maradt, miután kiszálltunk az 

autóból. Amikor ezt a fát megpillantottuk- bár a várat még nem 

láttuk- tudtuk, hogy megérkeztünk...

Csak néhány lépés kellett, és a hatalmas bozótosban fel is tűnt 

az első bizonyíték...

Közelebb érve, első ránézésre akár egy lakótoronynak is nézhetnénk,

de ez biztosan nem az volt...

Ez akkor derül ki, amikor elhaladunk mellette...

és megpillantjuk a másik oldalát. Ez nekem bizony egy falszorosnak

tűnik. Akár egy bejárat is lehetett a belső várba...

De hangsúlyozom, ez csak találgatás. Sajnos pontos alaprajzi 

leírást nem találtam a várról. Talán nincs is ilyen, nem tudom.

A vár északi oldalán járunk, még ha ez a bozótosban nem is 

annyira egyértelmű...

A falszoroson át aztán behatoltunk a vár belsejébe. Ez egy kis udvarból, 

talán egy kis palotaépületből és persze az Öregtoronyból állhatott,

amiket védőfal vett körül... én valahogy így képzelem. Ez például

az öregtorony fala is lehet...

Sajnos a mindent ellepő bozótos miatt leginkább csak találgatni

lehet. Két fontos tanács az ide készülőknek! Az egyik, hogy ha teheted,

késő ősztől, kora tavaszig gyertek ide, amikor nem burjánzik az

dzsungel és láthattok is valamit. A másik: Ne gyertek ide szoknyában, 

vagy rövidnadrágban... nem fogtok örülni neki! De ha már itt vagytok,

kárpótol mindenért a látvány...

Kelet felé, egy gyönyörű völgyre nyílik kilátás, ahol egy kis víztározó

töri meg az egyenletes zöldet...

A domb alatt húzódó völgyben csordogáló Kövicses patak látja el

vízzel ezt a mesterséges tavat. A patak mentén egykor fontos hadiút

vezetett, és bár ma már le van aszfaltozva, sok helyen ma sincs sokkal

jobb állapotban mint egykoron...

Ennek a hadiútnak a védelmére épült Hasznos vára épp úgy, mint a 

közeli Ágasvár és Óvár is. Egyszer biztosan felkeresem azokat is. 

Most azonban itt, a Cserteri várban próbálok falmaradványokra

bukkanni...

De hamar be kellett látnom, nem a legjobb ötlet ide nyáron jönni...

Bár az tény, hogy a kilátás gyönyörű...

de a várból alig lehet látni valamit...

Voltak területek, amiket meg sem tudtam közelíteni...

Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

és voltak helyek, ahol a vár lakóinak nyugalmát zavartam meg...

Így aztán nem maradtunk sokáig. Még egy fotó a felső (belső) várból...

Majd miután kikémleltünk a vár utolsó megmaradt "ablakán",

elindultunk vissza az autónkhoz...

Fotó: Szabóné Kovács Írisz Noémi

Azt azért megfogadtuk, egyszer, valamikor, valamelyik télen, 

visszatérünk ide, hogy többet is láthassunk a megmaradt

falakból...

amelyek így festenek a magasból...

Képforrás: varak.hu

Végül egy alaprajz a romokról...

Forrás: http://www.varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/

és egy kis segítség, hogy könnyen rátaláljatok!

Forrás: http://www.varak.hu

No és ha már erre jártok, íme néhány közeli vár, amiket szintén 

érdemes felkeresni!

Cserteri-vár története:

A községtől keletre emelkedő 316 m magas, déli oldalán meredeken eső hegy tetején épült vár, Ágasvárral és Óvárral együtt az itt húzódó Kövecses-patak völgyében elvonuló fontos hadiút védelmét szolgálta. A Cseteri várat a Hasznosi család megalapítója, Rátóti Porc I. István idősebb fia II. Domokos építette 1300-1320 között, aki 1313-1321-ben az ország nádora volt, és az ez időben kiadott kiadott oklevelekben "Domenicus Magnus de Haznos" néven szerepelt. Várnagyát, bizonyos Tamást 1304 körül említik. E tisztséget 1317-ben a Balog nembeli Miklós fia Dénes, 1319-ben pedig Farkas fia Tamás töltötte be. 1454-ben a Pásztói családé, mely családból származó Andrást hűtlensége miatt 1473-ban fej- és jószágvesztésre itélték. Elvett birtokaiba Mátyás király meghagyására az egri káptalan Pásztói Lászlót iktatta be. A hódoltság idején a török ellenállás nélkül foglalta el és tartotta birtokában. A török megszállás után az egri vár tartozéka, 1693-ban gróf Koháry Istváné, az 1800-as évek elején pedig a pásztói apátságé volt. A fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel.

Forrás: http://varak.hu