Sámsonháza, Fejérkő vára

A Balaton közelében is állt egy Fejérkő nevű vár, de ezúttal nem arról, 

hanem névrokonáról, a kis Nógrád vármegyei Fejérkőről lesz szó.

Ez a vár Sámsonházától északra, egy 300 méter magas domb tetején 

állt. Nem lehetett hosszú története, mivel a hagyomány szerint valamikor

az 1100-as évek elején épült, de 1409-ben már mint romot említik. 

Kész csoda, hogy ennek ellenére a mai napig maradt álló fala. Ezeket a

megmaradt falakat céloztuk meg a mostani utunk alkalmával. 

A Sámsonházáról Salgótarján felé induló úton kell a várhoz indulnunk.

Ahogy a települést elhagyjuk hamarosan megpillantunk egy elágazást.

Na itt kell leparkolni az autót, mert a további út legfeljebb terepjáróval

járható biztonságosan...

Itt egyébként tábla is mutatja a követendő utat...

Néhány száz méternyi séta után megpillantjuk a következő 

tájékozódási pontot...

Érdemes figyelni, mivel a bozót rejtekében könnyen elkerülheti 

figyelmünket és tovább sétálunk egyenesen, holott itt jobbra kell

fordulni...

Ez után hosszú, de még enyhe emelkedő következik...

Amíg meg nem pillantjuk a következő táblát, ahol ismét jobbra kell

fordulni. Innen kezdődik az út neheze, egy igen erős emelkedőre 

készüljünk!

Szerencsére nem túl hosszú ez a szuszogó, néhány száz méter csupán.

De azért jól fog esni, mikor feltűnik ez a látvány...

A tábla mögötti kiemelkedésen állt egykor a vár...

Kellemes meglepetés volt, hogy rongálásoktól mentesen áll a várat

bemutató tábla...

Az egykor 40 x 30 méter alapterületű várnak napjainkban nem sok

nyoma maradt...

Persze azért felfedezhetők még faltöredékek ha keressük őket...

A dzsungelszerűen mindent belepő aljnövényzet sem könnyíti a

felfedezők dolgát...

Éppen a sűrű bozótos miatt érdemes mindig a lábunk alá nézni és a 

meglévő fakorlátok mellett haladni...

Hogy miért? Nos mert a bozótos több helyen mély üreget rejt ami talán 

ciszterna vagy beomlott pince is lehetett. Sajnos felismerhető fotót sem

tudtam készíteni róla, de bizony ott rejtőzik a korlátok mögött és ha 

valaki beleesik, komoly baj lehet belőle!

Ha valaki kisgyermekkel érkezik, javaslom, sose tévesszük szem elől egy 

pillanatra sem, mert ezek a korlátok csak jelzés értékűek, egy gyermek 

könnyen átbújik alatta. Viszont ha figyelünk, még több szép faltöredéket

fedezhetünk fel...

Némi hadakozás a bozóttal és elérhetjük a vár legnagyobb álló faltöredékét...

Egy bölcs ember ide sem nyáron, hanem a késő ősztől kora tavaszig tartó

időszakban kerekedik fel, amikor a mindent elrejtő zöld aljnövényzet a 

téli álmát alussza. Akkor többet látni a várból ennél...

És persze nem kell ember magasságú bozóttal küzdeni...

A vár legnagyobb álló falán egy emléktáblát helyeztek ki. Nem könnyű

megközelíteni...

 

De ha sikerül, az egy újabb trófeát jelent. Ezt a várat is meghódítottuk! :)

Sajnos ma már senki sem tudja, hogy nézhetett ki ez a vár fénykorában...

De az alaprajz azt jelzi, lehetett itt némi feltárás, ami megközelítőleg

behatárolta a vár formáját, alakját...

Forrás: http://www.varak.hu

Még ez a légifotó is többet mutat annál amit mi a helyszínen láttunk...

Fotó forrás: http://www.varak.hu

A helyszínen, amitől itt búcsút is vettünk, hogy újabb felfedezésre váró

várakat célozzunk meg...

Hogy merre tovább? Nos van a környéken bőven látnivaló. A teljesség

igénye nélkül, íme néhány példa...

De ha kedvet kaptál, hogy épp ide indulj el, íme a térképes segítség!

képforrás: http://www.varak.hu

Fejérkő-vár története:

"A hagyomány szerint a várat II., vagy Vak Béla király uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Borics trónkövetelő híve volt. A vár első okleveles említése azonban csak 1409-ben történt, amikor Zsigmond király Zheten-i András deáknak és testvérének Gergelynek, a Zaránd vármegyei Egregh nevű várukért, a Pest vármegyei Tétényben levő birtokrészükért és más birtokokért különböző királyi birtokokat adott cserébe, köztük a Kachy János fia Pál magtalan halálával reá szállott Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet - "possessio Samsonhaza cum loco castri Fejerkw". Ekkor tehát már romokban hevert a vár, amely többé már nem is épült fel, és a török harcok idején sem szerepelt.  Egy év múlva azonban Zsigmond visszaszerezte Sámsonházát és azt 1424-ben Borbála királynénak adományozta.  1424-ben Tari Lőrincet iktatták be a birtokba, mely 1439-ben Tari Rupert, 1454-ben pedig Tari György kezére került. Mátyás király 1472-ben Tari György birtokait - aki a néhai Pásztói Péter szemeit kiszúrta és emiatt hűtlenségbe esve fej- és jószágvesztésre itéltetett - köztük "Samsonhaza simul cum loco castri Fejerkw"-t Gúthi Ország Mihálynak adományozta. 1548-ban a Losonczi család, 1598-ban Török István a birtokosa."

Forrás: http://www.varak.hu