Somogyvár

Ha Balaton irányából érkezünk a 6701 számú úton, nemsokkal
Somogyvár település előtt megpillantjuk a Szent László 
Látogatóközpont parkolóját. Bár a falun keresztül is fel lehet
jutni a várhoz, érdemesebb itt leparkolni...

A látogatóközpont feltétlenül megérdemli, hogy rászánjunk egy
kis időt...

Igazán érdekes, és látványos kiállítás mutatja be a várrá 
erősített kolostor és bazilika történelmét...

A látogatóközpontból egy igényesen megépített tanösvény 
vezet fel a dombtetőn álló romokhoz...

Ugyan nincs mindenütt korlát, mégsem érdemes letérni az 
útról, mert ember magasságú csalánosban találhatjuk 
magunkat...

Némi lépcsőzés után hamarosan felérünk a domb tetejére.
A kilátó mögött már ott várnak a romok, amiért érkeztünk...

A park bejárata mellett kapott helyet Szent László királyunk
szobra. Nem véletlenül, hisz Ő alapította itt a Bencés monostort
még 1091-ben...

Első utam természetesen a kilátó tetejére vezet...

Ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra és persze
a bazilikára a hozzá csatlakozó kolostorral...

A 12. században várfallal vették körül a komplexumot...

De sajnos ezek a falak napjainkra már eltűntek... 

A kilátóból szép kilátás nyílik a völgyben felépített látogató
központra is...

A monostor közepén egy kis udvar állt, melyet kerengővel
vettek körül. A csekély maradványokból az látszik, hogy
ez fedett volt...

A kis udvaron talán akkoriban is fűszer és gyógynövényeket
termesztettek...

Az udvar közepén álló ciszternából pedig megoldhatták a 
növények locsolását...

A 16. században jelentős átalakítások zajlottak, melyek 
hatására a belső udvar is kisebb lett, kisebb kerengővel.
Az alapfalakból ez jól látszik is...

A Szent Egyed kolostortemplom főoltára...

Vele szemben, az oltárasztal alatt volt egykor a templom 
legrejtélyesebb pontja, a padlószint alatt két méter mélyen 
kialakított ereklyesír...

A kolostor mögött egy kis templomot, körötte pedig temetőt
tártak fel...

Valószínűleg ide járhatott templomba a falu lakossága, mivel
a kolostortemplomba számukra nem tarthattak misét...

A kolostortemplom nyugati kapujánál búcsúzunk el a 
Somogyvári romoktól...

Végül a monostor alaprajza a helységek megnevezésével...

A Somogyvári vár alaprajza...

Forrás: https://varak.hu

Végül egy légi felvétel a területről...

Forrás: https://varak.hu

Ha erre jársz, néhány látnivaló a közelben, a teljesség igénye
nélkül...

Somogyvár története:

Forrás: https://pazirik.hu/

A település már a bronzkorban is lakott volt. A történelmi hagyomány szerint a Somogyi hercegséget öröklő Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A közeli Kupa-várhegyen végzett ásatások során egyértelműen bizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt. Hozzávetőleg 2,5 hektáron terült el lombardiai román stílusban építve. Az apátság szerzeteseit a Saint-Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, s az alapítás után is még hosszú időn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött. A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ volt, azaz a vármegyeszékhely szerepét is betöltötte. A somogyvári királyi vár 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A 13. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, akitől rövid idő után III. András király szerezte vissza. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben királyi városként adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ekkorra a vár már romos állapotba került, a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben.
Az 1474-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár település és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. Később az enyingi Török család birtokába került a terület.
A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a 16. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a mohácsi vereség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használták az épületeket, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
A török megszállás idején szerb határőröket (iflákokat) telepítettek le a településen, akik az őslakosokkal szemben kedvezményekben részesültek. A törökök kiűzése után, 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést, amely egészen a 20. századig a család birtokában maradt.
Forrás: Wikipédia