Hegyesd 2020

A 77-es főút mentén Tapolca közelében tornyosul az Eger-víz
patak völgye fölé a Hegyesdi várhegy. Már messziről látjuk
merre kell haladnunk...

Ez egy 281 méter magas vulkanikus kúp, mely stratégiailag
tökéletes egy vár létesítésére, hisz minden oldalról szinte
megközelíthetetlen...

Forrás: https://napitortenelmiforras.blog.hu

Hegyesd településre érve, egy tábla jelzi, mely irányban
tudjuk a várhegyet megközelíteni...

Ezen a kis úton egészen a várhegyet körül ölelő erdő széléig
autózhatunk. Onnan a sárga turista jelzést, no meg a kirakott
táblák iránymutatását követve nehéz lenne eltévedni...

Bár mi notórius eltévedők vagyunk, ezúttal mi is a helyes
utat választottuk. (Talán mert mi már nem először jártunk itt)

Viszonylag rövid, de annál meredekebb út vezet fel a várhoz.
Aki nincs edzésben, gyanítom tartani fog egy-két szusszantós
pihenőt...

De nyugi, mielőtt kiköpnéd a tüdődet, már fel is értél és
megpillantod az első falmaradványokat...

Ez egy kaputorony lehetett, és nem is az egyetlen. A hegy 
oldalán spirálisan húzódó alsó várfal mentén több is volt 
belőle...

No és nem is ez volt a legalsó kaputorony. Volt még lejjebb is,
de azok vagy eltűntek a múltban, vagy elrejtőznek a bozótban..

Bozótvágó nem volt nálunk, ezért inkább beléptünk a 
képzeletbeli kapun...

Átlépve a képzeletbeli kapun, máris megkaptuk első 
jutalmunk, egy csodálatos tájkép formájában...

Miközben a hegycsúcs felé ballagtunk, eltűnődtem, micsoda
munka lehetett felépíteni egy ilyen fellegvárat az 1300-as évek
elején, az akkori technikai lehetőségekkel...

No és erre a részre már lovaik sem segíthették a terhek 
szállítását, itt már csak gyalogosan lehetett közlekedni. Épp 
ez volt a vár gyengéje is. A kisméretű hegycsúcson nem 
épülhetett valami nagy vár. Így viszonylag kis létszámú 
legénységnek jutott hely...

A csúcshoz közeledve, egy másik védőtorony falait is 
felfedeztük... már amennyi maradt belőle.

A vár falai viszonylag vékonyak, átlag egy méter szélesek
voltak, ami a török időkre elavulttá tették az erősséget. 
Mégsem az akkori korban veszedelmes ostromágyúk 
okozták a pusztulását...

A hegy csúcsán állt a vár feltehetően egyetlen épülete, amit már
elég nehéz megközelíteni. Van aki nem is vágyik a sziklamászás
örömeire...

Van ugyanis egy rövid szakasz, ahol már kézzel-lábbal kell
felkapaszkodni a hegy tetejére...

De bátran mondhatom, megéri bekoszolni a kezünket. Bőven 
kárpótol a pazar kilátás például Hegyesd településre...

Ha valaki még itt se tudná, hogy hol jár, ez a tábla tudatja 
vele, ez itt Hegyesd vára...

Déli irányban gyönyörködhetsz a Balaton parti vulkanikus 
csúcsokban...

Ha jól figyelsz, nem is egy, hanem mindjárt két szomszédos
várat is felfedezhetsz. Csobánc és Szigliget között pedig 
feltűnik a gyönyörű Magyar tenger...

A csúcson álló épület feltehetően két részből állt. Egy magasabb
toronyból...

És a hozzá épített nagyobb lakóépületből...

Bár a vár alaprajza itt egy ciszternát is jelöl, én ennek semmi
nyomát nem találtam. Valószínűleg be van temetve, ha itt 
van. Tény, hogy volt a várban ciszterna, hisz említés is történt
róla, de hogy a vár területén hol, arra egyedül ez a rajz lehet
támpont. Bár az sem biztos, hogy a rajzon jelölt kör a 
ciszternára utal... 

Forrás: https://varak.hu

Mielőtt elbúcsúztam a vártól, még leültem néhány percre
gyönyörködni a tájban. Miközben a szomszédos Csobánc
várát kémleltem, eszembe jutott a nevezetes párviadal, 
ami valahol itt lent a két vár között zajlott a mezőn. A
félelmetes hírű csobánci várkapitány Gyulaffy László és
Hegyesd várának török ura, Pajazit aga párbaját így írta
le Gyulaffy Lestár:
"úgy találta volt öklelni, hogy által menvén az kopja az fegyver [a páncél] derekán, mind lobogóstul az hátán jött ki, melyet szekercével vertek az török testéből, s azonnal megholt. Ennél szörnyűbb öklelést még senki sem látott."

A párbaj miatt vezető nélkül maradt várat néhány héttel 
később feladta a török őrség és elvonult a vár alá érkező
magyar hadak elől. Az erősen leromlott állapotban lévő
erősséget, hogy ne foglalhassák el ismét, a magyarok 
lerombolták. Így ért véget Hegyesd pályafutása, többé már
nem építették újjá...

Mint a légi felvétel is mutatja, alig maradt látható nyoma az
egykori fellegvárnak...

Forrás: https://varak.hu

Ha kedvet kaptál a vár meghódítására, íme egy kis 
segítség: 

Forrás: https://varak.hu

No és ha már erre jársz, néhány látnivaló a közelben, a teljesség
igénye nélkül...

Hegyesd várának története:

A község határában magánosan emelkedő 281 m magas bazalthegy tetején állt egykor a kis területű, 1 m vastag falakkal épült szabályos alaprajzú Hegyesd vára. Csigavonalban haladó, szerpentinút vezetett fel a csúcson épült lakóépületekhez. Az út külső peremén kis alapterületű védőtornyokkal erősített fal húzódott, amelyet feltehetően több kaputorony szakított meg. A Birkenstein-féle képen egy többemeletes lakóépület figyelhető meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság falai között nem tartózkodott. A hegykúpon a vár alapfalai ma is megtalálhatók. A vár első írásos említése 1329-ből való, amikor Veszprémből jelentették Károly Róbert királynak, hogy az ajkai nemesek Bánd hegyesdi várnagy ,,Comitis Band, Castellani uestri de Hygusd" ajkai birtokrészt visszaadták. Az 1335. június 26-i oklevélben, amely szerint Bánd mester Ajkai Jánossal és Sixtussal osztályos egyezségre lépett, már Vörös Bánd ,,magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" néven szerepel. A királyi vár feltehetően még 1387 előtt jutott a Peleskei család birtokába. Ugyanis ebben az évben a vasvári káptalan jelentette István nádornak, hogy ítéletlevele értelmében visszaiktatta Peteske és Hegyesd várat, s tartozékaik birtokába Peleskei ákos fiainak Mikének és Lászlónak özvegyeit. Egy 1389-ben kelt oklevél szerint. Prodavízi Ákos mester volt a vár ura, de 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsol benne. Az átmenetileg ismét királyi kézre került várat I. Lajos felsőlendvai Herczeg Péterrel cserélte el, majd Zsigmond király 1426-ban Herczeg Péter Anna nevű leányát, Széchenyi László majd Perényi Péter országbíró özvegyét erősítette meg a vár birtokába. 1431-ben azonban Széchenyi László fia László birtoka, aki a várat 1433-ban 1500 forintért zálogosította el Rozgonyi Simon veszprémi püspökkel. Újlaki Miklós erdélyi vajda a macsói bán tulajdonában volt 1451-ben; birtokában 1453-ban V. László király megerősítette. Mátyás király parancsára a kapornoki konvent 1460-ban Paczmani János fia Tamást, hegyesdi várnagyot zálog címén iktatta be a vár és tartozékainak birtokába. II. Lajos király 1525-ban ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozta, aki 1543-ban vejének, Mezőlaky Ferencnek adta. A vár még 1554-ben is Mezőlaky tulajdonában volt, aki később belépett az egyházi rendbe, zalavári apát lett. Hegyesd ezután valamelyik Sárkány leány hozományaként a Czobor család tulajdonába került. A török 1561-ben foglalta el Hegyesd várát. Két nap múlva, április 19-én be is költözött a várba Pajazit vajda, a török várparancsnok. A várat 1562 áprilisában Gyulaffy László, Magyar Bálint és Salm győri főkapitány vezette csapatok foglalták vissza. Majd Salm földig romboltatta. Többé nem épült fel.

Forrás: https://varak.hu