2021. október 14., csütörtök

Szabolcsi földvár

Sokan hallottak már róla, de annál kevesebben jártak is
a Szabolcsi földvárban. Nincs ezen mit csodálkozni, mert 
valljuk be, nem túl sok látnivalót kínál ez a hatalmas 
területen fekvő vár. Nincsenek hatalmas bástyák, magas 
tornyok meg efféle huncutságok, csak föld, fa, bokor és 
térdig érő gaz. Én mégis azt mondom, ide minden várbarát 
embernek el kell zarándokolni legalább egyszer ebben a 
rövidre szabott életünkben. Miért? Erre is válaszolni fogok, 
de előbb lássuk a hogyant! Rakamaztól északi irányban 
néhány kilométerre fekszik a település, melynek nagyjából 
a közepén találunk egy Tőrös csárda nevezetű éttermet. 
Ha ennek a parkolójában leállunk és a kis bekötő úton elindulunk,  
nagyjából a célunkhoz  értünk.


A vár Szabolcs vezérről kapta nevét. Ő a legenda szerint 
a hét vezér egyikének, Elődnek a fia volt. Tőle származtatják 
a Csák nemzetséget, de ez a vár szempontjából mellékes. 
A lényeg, hogy úgy döntött, itt telepedik le a kies Tisza
partján. Aztán ha már itt volt, úgy döntött, kissé felújítja a 
már itt omladozó kis földvárat amit ki tudja kik építettek a 
ködös távoli múltban. 1996-ban neki állítottak szobrot a vár
főbejáratánál. 


Szabolcs vezér végül egy óriási, 3,3 hektáros területet magába 
foglaló várat épített ide, melynek 10-12 méter magas sáncai 
egy szabálytalan háromszöget alkotva, 227-303-349 méter 
hosszúságban védték a beköltözött népét. 


A vár három bejárata közül a legnagyobb itt nyílt a 
háromszög déli csücskénél. Itt napjainkban lépcső vezet 
fel a sánc tetejére...


Ez volt a déli kapu. Állítólag a kaputornyok félig, vagy teljes 
egészében kőből épültek. Erre a feltárások alkalmával 
következtettek, de semmi számunkra is látható nyoma nincs.


A földsáncokon körben fagerendából ácsolt palánkfal is 
nehezítette a támadók dolgát...


Ezt az emlékművet 1896-ban emelték a sánc tetején...


A magas földsánc tetejéről szép kilátás nyílik az alföldi 
tájra. Egy kis ösvényen végig lehet sétálni a tetején, de 
valójában aki felkapaszkodik a tetejére, és körbe néz, 
már mindent látott. Ennyi, ebben nincs több... 


Nem így volt ez a vár fénykorában. Itt egy egész település 
terült el a védelmező falak árnyékában. 


Aztán jöttek a tatárok és szokásukhoz híven elpusztították 
a várat is a benne menedéket keresőkkel együtt.. 


Valójában ezzel végleg elvesztette jelentőségét Szabolcs 
vára. IV. Béla királyunk tanulva a tapasztalatokból beindította 
a kővár építési programot, melynek a legtöbb várunk 
születését köszönhetjük. Viszont ez a földvárak korának 
végét jelentette...


A földvár belső területe később, talán a 18. századtól, 
temetőként lett hasznosítva. Talán ennek a maradéka 
ez az oszlop. (De talán nem... nem tudom)


Ami viszont ennél izgalmasabb, az a sánc másik oldalán 
látható...


Le is másztunk a sánc tetejéről, hogy közelebbről is 
szemügyre vehessük...


Egy nagy tisztáson át vezet az út a templomhoz. A felállított 
színpad arról tanúskodik, hogy a helyiek itt szokták a 
nagyobb rendezvényeiket tartani...


De minket ez a gyönyörű templom érdekel, nem a helyiek 
bulizási szokásai. Ez állítólag az egyik legöregebb temploma 
szép hazánknak. 


Azt, hogy ebből mi az igaz, nem tudom, de azt igen, hogy 
Szent László királyunk is megfordult itt a falai között...


1092-ben itt tartották a Szabolcsi Zsinatot, melyen László 
királyunk elnökölt. 


Mi sajnos nem tudtunk bejutni a Szűz Mária tiszteletére 
szentelt Monostori templomba. 


Így csak kívülről csodálhattuk meg. Szépen illeszkedik a 
környezetbe a mellé épült fa harangtorony...


Kicsit fura volt felfedezni, hogy a harang "gépesítve" van. 
Nem kell már a kötelet rángatni, ezt egy elektromos motor 
végzi el, emberi segítség nélkül. Mentségükre, elég jól 
álcázzák a dolgot. 


A templom szomszédságában állt egy református iskola.
1909-1983 között folyt itt tanítás. Ennek emlékére 
hagytak meg egy kis faltöredéket az épületből...


A vár és a templom szempontjából ennek semmi jelentősége, 
de a helyiek életében biztosan fontos szerepet játszott ez 
az épület. Mi viszont itt intettünk búcsút Szabolcs 
templomának és várának...


Melynek a nem túl bonyolult alaprajza...
Forrás: https://varak.hu


No és egy gyönyörű légi felvétel, ahol végre jól látni az 
egész várat...
Forrás: https://varak.hu


Egy kis segítség, hogy könnyen rátalálj...


Végül, ha már erre jársz, néhány ötlet, mit láthatsz a 
közelben...


Egy kis bónusz videó. Valahogy így nézhetett ki a vár 
fénykorában... (Mobilról lehet, hogy nem látható)



Szabolcsi földvár története:
A várat Anonymus szerint Szabolcs honfoglaló vezér építtette a honfoglalás után. Oklevél említi 1067-ben (civibus castri de Zobolchy) és 1092-ben (in civitate Zabolch). Szabolcs vezért Kézai Simon krónikája is említi. A földvár a Tisza bal partján 337x225x387 m (Jósa András szerint 3,3 ha) területen fekszik, sáncainak magassága 10-21 méter között váltakozik. Két oldala eredetileg a Tisza magaspartjára épült, míg a leghosszabb oldalát ásott folyómederrel alakították ki, így a vár szigetként emelkedett ki környezetéből. A sáncok szerkezete csapolással egymásba erősített rácshálós rendszerű fagerendákból áll, amelyekbe földet tömörítettek. Három helyen látható áttörés az egykor kikövezett várkapuk nyoma, míg a földvár belsejében lévő mélyedés a ciszterna (kút) helye. A feltárások során előkerült régészeti leletek alapján a vár építése 950előttre tehető. A várat a XI. század második felében megerősítették, magasságát emelték, belső oldalait vastagították, ez összefüggésben lehet a vidéket ért keleti betörésekkel (1068, 1085, 1091). Itt tartották  1092-ben a szabolcsi zsinatot. "Szabolcsi zsinat: 1092 május 20-án Szabolcson a főpapság I. (Szent) László király elnökletével s a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett zsinatot tartott, amelyen II. Orbán pápa amalfi zsinata (1090) szellemében, a kánonoknak megfelelően, egyházi ügyeket érintő határozatokat hoztak. A fennmaradt 42 fejezet, mint I. László első decretuma hagyományozódott ránk." A vár a mellette álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt, hat kőoszlopos és fatornyos esperesi templommal alkotta a település egyik részét, míg a váralján éső várnépek házai a Szent Mihály plébániatemplom körül helyezkedtek el. A vár a tatárjárás után elvesztette jelentőségét. A települést 1266 előtt a Szente-Mágocs nb Olaszi, majd a magát innen Szabolcsinak is nevező család kapta királyi adományul és 1380-ig birtokolta. A földvár belső területét a XVIII. századtól temetőként használták.














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése