Sokan hallottak már róla, de annál kevesebben jártak is
a Szabolcsi földvárban. Nincs ezen mit csodálkozni, mert
valljuk be, nem túl sok látnivalót kínál ez a hatalmas
területen fekvő vár. Nincsenek hatalmas bástyák, magas
tornyok meg efféle huncutságok, csak föld, fa, bokor és
térdig érő gaz. Én mégis azt mondom, ide minden várbarát
embernek el kell zarándokolni legalább egyszer ebben a
rövidre szabott életünkben. Miért? Erre is válaszolni fogok,
de előbb lássuk a hogyant! Rakamaztól északi irányban
néhány kilométerre fekszik a település, melynek nagyjából
a közepén találunk egy Tőrös csárda nevezetű éttermet.
Ha ennek a parkolójában leállunk és a kis bekötő úton elindulunk,
nagyjából a célunkhoz értünk.
a hét vezér egyikének, Elődnek a fia volt. Tőle származtatják
a Csák nemzetséget, de ez a vár szempontjából mellékes.
A lényeg, hogy úgy döntött, itt telepedik le a kies Tisza
partján. Aztán ha már itt volt, úgy döntött, kissé felújítja a
már itt omladozó kis földvárat amit ki tudja kik építettek a
ködös távoli múltban. 1996-ban neki állítottak szobrot a vár
főbejáratánál.
foglaló várat épített ide, melynek 10-12 méter magas sáncai
egy szabálytalan háromszöget alkotva, 227-303-349 méter
hosszúságban védték a beköltözött népét.
háromszög déli csücskénél. Itt napjainkban lépcső vezet
fel a sánc tetejére...
egészében kőből épültek. Erre a feltárások alkalmával
következtettek, de semmi számunkra is látható nyoma nincs.
A földsáncokon körben fagerendából ácsolt palánkfal is
nehezítette a támadók dolgát...
tájra. Egy kis ösvényen végig lehet sétálni a tetején, de
valójában aki felkapaszkodik a tetejére, és körbe néz,
már mindent látott. Ennyi, ebben nincs több...
terült el a védelmező falak árnyékában.
a várat is a benne menedéket keresőkkel együtt..
Valójában ezzel végleg elvesztette jelentőségét Szabolcs
vára. IV. Béla királyunk tanulva a tapasztalatokból beindította
a kővár építési programot, melynek a legtöbb várunk
születését köszönhetjük. Viszont ez a földvárak korának
végét jelentette...
A földvár belső területe később, talán a 18. századtól,
temetőként lett hasznosítva. Talán ennek a maradéka
ez az oszlop. (De talán nem... nem tudom)
látható...
szemügyre vehessük...
színpad arról tanúskodik, hogy a helyiek itt szokták a
nagyobb rendezvényeiket tartani...
bulizási szokásai. Ez állítólag az egyik legöregebb temploma
szép hazánknak.
Szent László királyunk is megfordult itt a falai között...
királyunk elnökölt.
szentelt Monostori templomba.
környezetbe a mellé épült fa harangtorony...
Nem kell már a kötelet rángatni, ezt egy elektromos motor
végzi el, emberi segítség nélkül. Mentségükre, elég jól
álcázzák a dolgot.
1909-1983 között folyt itt tanítás. Ennek emlékére
hagytak meg egy kis faltöredéket az épületből...
de a helyiek életében biztosan fontos szerepet játszott ez
az épület. Mi viszont itt intettünk búcsút Szabolcs
templomának és várának...
Forrás: https://varak.hu |
No és egy gyönyörű légi felvétel, ahol végre jól látni az
egész várat...
közelben...
fénykorában... (Mobilról lehet, hogy nem látható)
Szabolcsi földvár története:
A várat Anonymus szerint Szabolcs honfoglaló vezér építtette a honfoglalás után. Oklevél említi 1067-ben (civibus castri de Zobolchy) és 1092-ben (in civitate Zabolch). Szabolcs vezért Kézai Simon krónikája is említi. A földvár a Tisza bal partján 337x225x387 m (Jósa András szerint 3,3 ha) területen fekszik, sáncainak magassága 10-21 méter között váltakozik. Két oldala eredetileg a Tisza magaspartjára épült, míg a leghosszabb oldalát ásott folyómederrel alakították ki, így a vár szigetként emelkedett ki környezetéből. A sáncok szerkezete csapolással egymásba erősített rácshálós rendszerű fagerendákból áll, amelyekbe földet tömörítettek. Három helyen látható áttörés az egykor kikövezett várkapuk nyoma, míg a földvár belsejében lévő mélyedés a ciszterna (kút) helye. A feltárások során előkerült régészeti leletek alapján a vár építése 950előttre tehető. A várat a XI. század második felében megerősítették, magasságát emelték, belső oldalait vastagították, ez összefüggésben lehet a vidéket ért keleti betörésekkel (1068, 1085, 1091). Itt tartották 1092-ben a szabolcsi zsinatot. "Szabolcsi zsinat: 1092 május 20-án Szabolcson a főpapság I. (Szent) László király elnökletével s a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett zsinatot tartott, amelyen II. Orbán pápa amalfi zsinata (1090) szellemében, a kánonoknak megfelelően, egyházi ügyeket érintő határozatokat hoztak. A fennmaradt 42 fejezet, mint I. László első decretuma hagyományozódott ránk." A vár a mellette álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt, hat kőoszlopos és fatornyos esperesi templommal alkotta a település egyik részét, míg a váralján éső várnépek házai a Szent Mihály plébániatemplom körül helyezkedtek el. A vár a tatárjárás után elvesztette jelentőségét. A települést 1266 előtt a Szente-Mágocs nb Olaszi, majd a magát innen Szabolcsinak is nevező család kapta királyi adományul és 1380-ig birtokolta. A földvár belső területét a XVIII. századtól temetőként használták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése