2010. október 13., szerda

A Nógrádi vár

Budától északra valaha az egyik legjelentősebb várunk volt, ami a felvidéki
bányász városokat védte a török előre nyomulástól. Könnyű rátalálni,
mivel Nógrád község fölé magasodva, már messziről jól látható. Egészen
a vár alatti parkolóig autózhatunk, ahonnan csak néhány száz méteres
gyaloglás a kapuig.. Impozáns látványt nyújt, ahogy sétálunk a vár felé
vezető úton..

A keleti oldalon épen maradt körbástya tövében emlékhelyet alakítottak ki a honfoglaló
hét Vezér tiszteletére..

Utunk a körbástyát megkerülve folytatjuk tovább..

Megkapó látvány felnézni az árnyékba borult ódon falakra..

De már meg is érkeztünk a bejárati kapuhoz..

Beérve a tágas várudvarra, elénk tárul a hajdani lakótorony csekély maradványa..
A török megszállás végét épp ez a torony okozta. Lőpor raktárnak használták,
és mikor egy villámcsapás következtében felrobbant, nem építették újjá, hanem
elhagyták a várat. Így, romjaiban jelentőségét vesztve végleg enyészetnek indult..

A belső várat valaha külön bástya védte, ami szintén a lőpor robbanásban semmisült meg..

Bár csak 60 méterre emelkedik a falu fölé, mégis szép kilátás nyílik a tájra innen..

Az erődítmény legmagasabb pontjáról nézve a várudvar, háttérben az épen maradt
fülesbástyával..

Ugyan innen kelet felé fordulva, a falakon túl, ott terül el a település, ami váráról
kapta nevét..

Onnan fentről is biztosan nagyon szép lehet a romok látványa..

Írisz a körbástyáról néz le rám..

Valaha talán innen lőttek az ostromlókra...

És ezek a vastag falak védték a várvédő katonákat...


 Ez már a déli fal maradványa, meglehetősen rossz állapotban..

Így néz ki innen az öregtorony maradványa és a belső vár romjai..

Ez pedig a déli fal külső oldala.. már ami maradt belőle..

A nyugati oldal ékessége, a fülesbástya, rajta büszkén lobog a zászló..

A dupla fal, a végvár bővítésének az eredménye...

Valaha szebb időket is láttak ezek a boltíves ablakok..

Mindig a régmúlt dicsősége jut az eszembe, ha egy váron a Magyar zászlót látom..

A vár északi oldala a fülesbástyáról nézve..

Vársétánk itt véget ért.. elindultunk ki az erődből. A bejárati kapu valamikor erős
védelmet nyújtott a bent lévőknek.. Ma már csak a kerete van meg..
  
Itt búcsúztunk el Nógrád várától.. Egy szép fotó lentről, és indultunk újabb várakat
keresni..


Végül íme a vár alaprajza..
Forrás: http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

És egy légi fotó a romokról..
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1di_v%C3%A1r


A Nógrádi vár története:
Forrás: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/nograd_rekonstrukcios_elkepzeles/
A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.
A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is.
Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot.
A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus itáliai építőmester, de megfordult a nagyszabású munkálatokon Hunyadi Mátyás király udvari építésze, Giovanni Dalmata is. Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory-címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a 17. századtól kezdve ó-olasz típusú bástyák látták el.
1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az Oszmán Birodalom csapatainak második megszállása 1663 őszén történt, amikor 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni posztjukat a királyi zsoldosok. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve azt. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották meg.
1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában, de a helyreállításra 1997-ig várni kellett. Ebben az időszakban egészült ki az új-olaszbástya, kapott védőtetőt a kerek rondella, és felállították az országzászlót. Nógrád vára – a magyar történelem ezeréves néma tanúja – öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat..
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3gr%C3%A1di_v%C3%A1r

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése