Drégely várban jártunk

Biztosan hallottál már Arany János, Szondi két apródja című költeményéről.
Szondi György várkapitány várában jártunk, megemlékezni egy igazi
Magyar hősről.. Drégely várát megtalálni könnyű, feljutni hozzá már nehezebb
feladat. A 2-es főúton Drégelypalánkig kell autózni, ahol aztán a falun keresztül
táblákkal jelezve van az irány, amerre néhány kilométernyi autózás után egy 
parkolónak kinevezett tisztásra értünk. Innen már gyalogosan kellett folytatni
utunkat. Itt jegyzem meg, erre a túrára érdemes kissé felkészülni ivóvízzel, 
harapnivalóval, mert egy bő 40-50 perces séta vezet a várhoz, ami helyenként
igen meredek szakaszokkal van fűszerezve. Nem könnyű az út, de feltétlenül 
megéri felkaptatni ehhez a gyönyörű várromhoz.. Az első kép ezen az úton készült
Íriszről.. A lefolyó víz ilyen mély árkot mosott ki magának..

 
A hosszú séta után végre a fák között megpillantottuk a fehérlő romokat..

A vár előtti tisztáson egy tábla emlékezik meg a Hősökről, akik életüket áldozták
a hazánkért. Érdemes elolvasni, mielőtt mi is bevennénk az erődöt..

Nehéz szavakat találni e sorok olvasása után... Nézzük hát, mit hagyott meg nekünk a 
történelem ebből a várból.. Alul a külső várfal déli szakasza, fölötte a felső vár maradványa
látható..

Talán ebben a kis kapuban állva vívta utolsó tusáját Szondi kapitány..

Ezek a sziklák a bejárattal szemben vannak.. Nem tudtam eldönteni, vajon részei
voltak-e a várnak valaha..

Felértünk az alsó várba.. Az elénk táruló panoráma egyszerűen gyönyörű..

Ezek a vastag falak sem voltak elegendők a 12 ezer ostromló török ellen... 

 Megpillantottuk a várainkon elmaradhatatlan nemzeti zászlónkat..

Én a délnyugati körbástya maradványánál..

Ugyanitt Íriszt is megörökítettem..

Itt a felső vár nyugati falánál vagyok.. 

Ez az emlékhely már a felső várban található.. Drégely ostromának 450. évfordulójára
állították...

Ezen a helyen ültünk le falatozni, és gyönyörködni a páratlan kilátásban..

Jó ötlete volt valakinek ez a falra szerelt kis doboz, ahová egy vendégkönyvet
helyeztek el.. Természetesen Mi is írtunk bele néhány szót..

Aztán elindultunk lefelé a várból.. Írisz még kiült egy percre a bejárat feletti kövekre..

Még tettünk egy sétát az alsó vár körül.. ez a vár nyugati oldala lentről..

Még egy búcsú tisztelgés a Hős Szondi emlékműve előtt..

Majd elindultunk lefelé, ahol a kis piros várt ránk.. Lefelé sem rövidebb az út 
40 percnél az erősen lejtős út, és erdőben való nézelődés miatt..

Minden kirándulni szerető embernek ajánlom ezt a gyönyörű várromot.. Ezt egyszerűen
nem szabad kihagyni!

Végül a vár alaprajza..

És egy szép légi felvétel a várról..

Forrás: https://varak.hu/

Drégely várának története:

Forrás: https://varak.hu/

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.
Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Drégely vára a 16. század közepén

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érseka vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.
A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek..
Forrás:http://hu.wikipedia