Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a mély apátiába
süllyedt nemzet néma gyűlölettel viselte Haynau vérengzését.
Eközben Bécsben I. Ferenc József jóváhagyta azt a tervet,
miszerint egy jól védhető erődrendszer épüljön ki Pest-Buda
köré, a külső támadások és a forradalomra hajlamos magyar
lakosság ellen. Ennek az erődrendszernek első erődjét a
rebellis pesti emberek megfélemlítésére, a Budai vár fölé
magasodó Gellért-hegyre szánták. Az 1850-ben kezdődő
építkezés után 1854-ben már be is költözött az osztrák
katonaság a 220 méter hosszú, 60 méter széles Citadellába...
melyek fenyegetően meredtek a városra...
hozza, innen Buda vára is könnyű célpont lehetett volna...
három oldala igen meredek, szinte leküzdhetetlen egy ostromra
induló csapat számára. A nyugati oldal az egyetlen gyenge pontja
az erődnek, ezért ide épült fel a hatalmas félkör alaprajzú bástya.
tette a támadóknak a fedezék keresést, illetve könnyű célponttá
tette őket a bástya tetejéről..
széles védőárok és még egy ágyúszint fogadta volna őket...
ágyúk sem lőtték soha innen a várost, legfeljebb díszlövések
dördültek el...
Az 1850-ben eltervezett erődrendszer sem épült meg soha, így a
Citadella maradt az egyetlen hírmondója. Bécsben végül úgy
döntöttek, Komárom erődrendszere lesz az "utolsó védőbástya"..
A Citadella sosem élt át ostromot, hacsak az 1945-ös harcokat
nem számítjuk annak. A Budapestért folyó küzdelem nyomai
a mai napig láthatók a falakon...
A becsapódó gránátok nyomai bizonyítják, hogy kemény harc
folyt a Citadella birtoklásáért...
Az erőd déli oldala...
A Kiegyezés után még egy ideig használta a katonaság, de az
erőd jelentőségét vesztette, így 1899-ben kiürítették. Akkoriban
készült ez a kép, amikor a lelkes fővárosiak kalapácsokkal fogtak
neki a gyűlölt erőd bontásának. A kép érdekessége még, hogy a
háttérben látni a jövendő Erzsébet-híd alapozási munkálatait...
 |
| Forrás: wikipédia |
A Citadella teljes lebontására szerencsére nem volt pénz, így
csak jelképes bontás történt. Az északi és déli oldal egy-egy
szakaszát visszabontották. Ez a déli oldal bontott szakasza...
Az egykori ágyúállásokba ez után ablakok kerültek...
A hosszú déli falat középen egy kiugró, nagyjából négyzet alaprajzú
bástya szakítja meg...
Ez már itt előttünk a keleti félkör alaprajzú bástya hátsó fala. Az
ágyúállás és a lőrések a déli fal oldalsó védelmére szolgáltak...
A Duna fölé magasodó keleti bástya jóval kisebb az erőd túlsó
végén álló nyugati bástyánál. Ez azért van, mivel ennek semmilyen
védelmi szerepe nem volt. Igazán csak a lakosság félelemben
tartása volt a feladata...
Micsoda kontraszt ez. Az elnyomást szimbolizáló Citadella erőd
előtt álló Szabadság-szobor...
Ami ráadásul eredetileg "Felszabadulási emlékmű" névvel született,
és a Budapestet elfoglaló (felszabadító) szovjet hadsereg
üdvözítésére épült...
No de ne legyek negatív... A rendszerváltás után eltávolították a
szoborcsoportból a szovjetekre való utalásokat. Gondolok itt a
négy méter magas "Iván"-ra, a szovjet katonára, aki azóta Tétényben
szorítja PPS-41 géppisztolyát és reméljük ezúttal ott is marad. 😏
Ez már az erőd északi oldala...
Az északi fal közepén is áll egy bástya, ami valamivel kisebb déli
társánál, viszont ez ötszögű alaprajzzal rendelkezik...
Az erőd bejáratához közeledünk. Ezt a részt már teljesen megszállták
a bóvli-árusok és büfések...
Csoda, hogy a bejárati kaput szabadon hagyták. Nos, a Citadella
kapuja eredetileg farkasveremmel ellátott, felvonóhidas bejárat
volt. Ha tüzetesen vizsgáljuk, ennek nyoma fel is fedezhető, még
ha a farkasvermet be is temették...
A császári katonaság távozása után ezt a falszakaszt is vissza
bontották egy darabon a kapu felett...
A kapu mellett egy emléktábla, amit én nem értek. Szerintem
ugyanis nem Kasselik Ferenc, hanem Emmanuel Zitta, osztrák
hadmérnök tervei alapján épült az erőd. Egyszer biztos megtudom
az igazat...
Sajnos a kapu nekem is utamat állta. Az erőd évek óta zárva van
a látogatók előtt...
Hogy miért? Nos mert állítólag életveszélyes itt-ott.. Kerestem
néhány fotót, ami ezt alátámasztani látszik. Nos, ilyen állapotok
uralkodnak a felújítás előtt álló Citadellában. A nagy, nyugati
bástya belső udvara...
 |
| Forrás: https://mandiner.hu/ |
Az erőd középső, nagy udvara...
 |
| Forrás: https://mandiner.hu/ |
A keleti bástya udvar felőli belső fala...
 |
| Forrás: https://turizmus.com/ |
A nagy udvar, a Szabadság szoborral...
 |
| Forrás: https://mandiner.hu/ |
A nagy nyugati bástyában, a Kádár-rendszer idején szállodát
alakítottak ki. Ennek társalgója napjainkban...
 |
| Forrás: https://mandiner.hu/ |
Ezek a panoráma ablakok csúfítják így el a bástyát kívülről...
Amúgy a szálloda gondolata nem volt rossz ötlet. Az egykori
ágyúállásokból alakították ki a szobákat, amik napjainkban
ilyen állapotban várják a csodát...
 |
| Forrás: https://turizmus.com/ |
Kétségbeejtő állapotok uralkodnak az egykori nívós szálloda
helységeiben...
 |
| Forrás: https://mandiner.hu/ |
A jó hír az, hogy hamarosan felújítási munkák kezdődnek az
erőd területén. Itt valósul meg a főváros új büszkesége, aminek
Szabadságmúzeum lesz a neve...
Igaz, erre még várnunk kell néhány évet, de örömmel tölt el, hogy
végül a Citadella Budapest igazi ékességévé válik...
Végül a Citadella alaprajza...
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
Egy gyönyörű légi felvétel az erődről...
 |
| Forrás: http://budapest.varosom.hu/ |
No és egy 1964-es kisfilm a Citadella szállodáról...
A Citadella története:
A Citadella története:
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az Uraniaét (avagy Csillagdát) három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborúkat lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.[1]
Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest–Buda köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül.[4] Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése