Visegrád- Ispánsági vár

Visegrád első erődítményét valójában Nagy Constantinus római

császárnak köszönhetjük, kinek uralkodása idején itt épült fel

"Pone Navata" erődje. Ez egy szabálytalan alaprajzú, körben 

tornyokkal erősített bázis volt, melynek feladata a Római birodalom

határának védelme. De aztán a rómaiak eltűntek és számunkra

itt kezd érdekes lenni a történet. Géza fejedelmünk 970-után úgy

határozott, a festői Dunakanyar környékére költözik. Építtetett is 

magának egy fejedelmi székhelyet a Duna-szoros felső végére ami

Esztergom néven került be a történelmünkbe. 

Itt került ismét képbe a Duna-szoros alsó végét ellenőrizni képes

Sibrik-domb, a rajta álló római romokkal...

A hely adott volt, sőt a romos erődítmény kínálta magát egy vár 

felépítésére. Így született meg, (az újrahasznosítás szellemében)

majd hamarosan szédületes karriert befutva megyeszékhely, 

ispáni vár lett belőle...

Akkoriban épültek új épületek is a vár területén. Így például az a 

palota, ami az Ispán, esetleg időnként a király szálláshelyéül is 

szolgált...

Nem kizárt, hogy e falak között raboskodott Salamon király is, miután 

Szent László királyunk úgy döntött, kivonja a forgalomból egy időre...

Miután királyi vér folyt ereiben, bizonyára nem volt teljesen bezárva, 

elképzelhető, hogy a vár területén szabad mozgása volt. De az sem kizárt,

hogy egy ilyen kis alapterületű helyiségben kellett gubbasztania, míg 

László királyunk másként nem döntött...

A vár Déli fala az Ispáni palotával...

és ugyanez a fal, csak ellenkező irányból fotózva. Háttérben a királyi

vadászatok kedvelt helyszínéül szolgáló Pilisi erdők...

A Dunára néző oldalon volt a legnagyobb torony, amit akár bástyának

is nevezhetnénk...

Innen szemmel tarthattak a folyón vagy annak partján minden mozgást.

Salamonra visszatérve.. ha ebben a toronyban raboskodott, legalább

a kilátásra nem lehetett panasza...

..és akkor megpillantottam az Excaliburt...

Legalábbis első pillantásra annak tűnt. De inkább ne akard 

kihúzni a sziklából!

mert ez egy emlékmű, amit a Szent György lovagrend állított...

Fotó: Szabóné Kovács Írisz

A nagy nyugati bástya alapfalai, háttérben a Dunával...

Szomszédságában, a nyugati fal mentén ásatások zajlanak...

Vagy már be is fejeződtek, nem tudom. Minden esetre, számos épület

alapfalait ásták ki...

Van ahol csak alapok kerültek napfényre...

De van egész magas falszakasz is itt-ott...

Minden esetre sietve távozhattak, mert még egy leletgyűjtő kosárkát

is hátrahagytak...

Remélem nem valami kísértetjárás riasztotta el a kutatókat innen,

hogy még a csontjaikat is hátrahagyták! 

Az Ispáni vár végét a tatárok hozták el. Rombolásuk után nem épült 

újjá. Kissé távolabb, ekkor épült fel a mai Alsó-vár, majd később a 

hegy tetején, a fenséges Fellegvár. (Amiből innen lentről nem sok látszik)

 De az Ispáni vár is jobban látszik a levegőből. Íme egy szép légi 

felvétel...

Forrás: https://varak.hu/

No és a vár alaprajza...

Forrás: https://varak.hu/

Ha kedvet kaptál, hogy felkeresd, íme egy kis segítség...

Forrás: https://varak.hu/

és ha már arra jársz, néhány ötlet, hogy mit érdemes még felkeresni 

a közelben...

Az Ispáni vár története:

A vármegyék kialakulásával foglalkozó történészeink már egy évszázaddal korábban észrevették, hogy a középkorban a területünkön fennálló Pest és Pilis megye eredete nem vezethető vissza Szent István koráig. Mindkét megyét ugyanis elég későn, Pilis megyét 1225-ben, Pest megyét 1255-ben említik először az írott források, Felmerült tehát a kérdés, hogy milyen megye létezett a XI-XII. század folyamán az előbb említettek helyén. A kérdésre a választ a veszprémi püspökség javára 1009-ben kiadott oklevélben találhatjuk meg. Ebben az oklevélben említik a püspök egyházmegyéjének részeként "Visegrád civitas"-t, azaz Visegrád vármegyét, vagyis a keresett közös őst. Ez a vármegye, hasonlóan a fölötte fekvő Esztergom, illetve az alatta fekvő Fejér megyéhez, a Duna két partján lévő területeket ölelte fel. Székhelye a Sibrik-dombon álló, késő római erődítményből átalakított vár volt, amely a környéken élő szlávoktól a X. század végén a Visegrád (magasabb helyen fekvő vár) nevet kapta. A Nagy Constantinus császár uralkodása idején, a 320-as évek végén épült, szabálytalan alaprajzú, kb. 130x140 méter alapterületű erődítmény neve a Notitia Dignitatum alapján Pone Navata volt. Az egykori római erődítmény történetének második, bennünket érdeklő szakasza valamivel az ezredforduló előtt, a 970-80-as években kezdődött. Géza fejedelem ugyanis 973 körül Székesfehérvárról a fejedelmi székhelyet az esztergomi Várhegyre vitte. A Duna-szoros felső végét ellenőrző esztergomi Várhegyről az országot kormányzó Géza fejedelemnek volt először szüksége a Sibrik-dombi várra, amely a szoros alsó, Buda felőli bejáratánál áll. A Géza-kori betelepülés bizonyítékait megtaláltuk a kaputorony-belsőben, illetve a vár DK-i részén, ahol kisebb kőházat építettek. A rendbe hozott és újra használatba vett, most már Visegrádnak nevezett vár ettől kezdve ellenőrizte a Duna-szoros szárazföldi és vízi útjait és a környéken levő átkelőhelyeket. A fejedelmeink és első királyaink vadászó erdőjére, a Pilisre is felügyelő vár, Szent István uralkodásának kezdetén már megyeszékhely, ispáni vár lett. A Sibrik-dombi várnak Várhegy felőli feltárt DK-i részében, az elpusztult római kori épületek romjain, a XI. század elején nagyobb méretű kőházat, valószínűleg ispáni lakot építettek. A 16,5 méter hosszú, oldalainál 10 méter, illetve 9 méter széles épületet, a belsőben válaszfal osztotta két egyforma helyiségre. A K-re néző helyiség kőből rakott kemencével fűthető is volt. Ebben az időszakban a várfal tornyain is változtatásokat végeztek. Elfalazták a földszinti bejárati ajtókat, a későbbiekben bejáratul a tornyokba az első szinten lévő ajtónyílások vezettek. Az építkezések a XI. század második felében is folytatódtak: Szent László uralkodása alatt az egykori kaputornyon történt kisebb átalakítás. A vár börtönében őriztette Szent László király 1083-ban fogolyként Salamon királyt. Ma már, 900 év távlatából, nehezen állapítható meg, hogy Salamon börtöne a vár melyik részén lehetett. Arra sem könnyű magyarázatot találni, hogy László miért a visegrádi várban őriztette királyi foglyát. Elhatározásában talán az is közrejátszott, hogy ebben az időszakban Dömös, az Árpádok Béla-ágának a Duna menti birtokközpontja lehetett, a mellette fekvő Visegrád viszont az András-ágé, tehát Salamon a "saját" várába került fogolyként. A visegrádi vármegye székhelye a XII. században osztozott a többi, gazdaságföldrajzi szempontból hasonlóan előnytelen fekvésű központ sorsában. Ezek a székhelyek romlásnak indultak mivel az ispán mind kevesebbet tartózkodott bennük, s mind többet a saját birtokán, vagy a király kíséretében. A falusi vásárhelyek szintjére lesüllyedő települések és a XIII. századra korszerűtlenné váló ispáni várak egy részének pusztulását a tatárjárás okozta. A megszűnő visegrádi várispánsághoz tartozó népeket kivették a vár fennhatósága alól: a várnépek egy részét a királyi udvarhelyek (Visegrád, Óbuda) alá rendelték, másik részüket a XI. században Nyitra megyében alapított szolgagyőri vagy galgóci határvárhoz csatolták. Az egykori várjobbágyok a XIII. században kisnemesként tűnnek fel az Óbuda környéki falvakban. A korai Visegrádot elpusztító tatárjárás után meginduló újjáépítés az új, korszerű vár emelésével kezdődött. A Sibrik-dombbal átellenben emelt lakótoronyhoz és a várfalakhoz elhordták az ispáni vár köveit és ott építőanyagként újra felhasználták. A XIII. század elejére végleg megszűnt Szent István-kori vármegyéknek a Duna jobb partján fekvő felén létrejött királyi erdőuradalomnak, Pilis megyének ispánjai gyakran egy személyben a Fellegvár várnagyait is. A Sibrik-domb az ásatások tanúsága szerint a késő középkorban nem volt használatban, az írott források sem tesznek említést az itt lévő várromokról.
Forrás: https://varak.hu/