2011. január 18., kedd

Dunaföldvári kirándulás

Tolna megyében, Dunaföldváron, a Duna partján áll egy
magányos torony, ami egyedüli hírmondója, hogy egykor
itt egy kis vár állott. Ez a kis vár tulajdonképpen nem is volt
sokkal több, mint ez a torony, és néhány kisebb épület, egy 
kősánccal körül véve. Jelentősége csupán a török megszállás
idején nőtt meg, amikor a törökök elfoglalták, és palánkkal 
erősítették meg. Feladata a Duna, és az azzal párhuzamosan
haladó út felügyelete volt..

A torony déli oldala..

A tornyot körülvevő fal mentén kerestük a bejáratot..

Közben az északi oldalon láttuk ezt a szép Szentháromság szobrot..

Végül nyugati irányból találtunk rá az egykori kis vár mai bejáratára..

Így végre ott állhattunk a Torony előtt..

A toronyban kis vármúzeum is üzemel, amit mi sajnos már zárva találtunk,
ugyanis késő délután értünk ide..



Így nem maradt más, mint hogy a torony körül nézelődjünk egy kicsit.
Először körbe jártuk magát az öreg tornyot..

Egy kis erkély a torony oldalán..

Egy szép emlékmű a hajdani kis várudvar területén..

Az emlékmű mögött egykori épületek alapjait fedeztük fel..

Lenéztünk a vár kútjába is..

A várfalról jó kilátás nyílik a Duna-hídra is..

Az egykori kőfalakat egyrészt téglából építették újjá..

Máshol meg csak konzerválták az alapjaikat..

Nem különösebben látványos vár ez, de ha valaki erre felé kirándul,
érdemes egy sétára betérni ide.
Végül egy alaprajz..

 És egy légi felvétel a várról..
A kiegészítő fotók, és rajzok forrása:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


Dunaföldvár története:
A régészeti feltárások szerint kőanyagát a budafoki mészkőbányából hozták le hajókon, majd a háborús sérüléseket kisméretű téglákkal pótolták. Korabeli oklevél szerint 1526. augusztus elején a húszesztendős Jagello II. Lajos király a dunaföldvári táborban várta be a késlekedő nemesi csapatokat, majd innen indult, hogy megvívja Szulejmán török szultán óriási hadával az ország sorsára nézve végzetes mohácsi csatát.
Miután Buda vára 1541-ben tartósan a törökök hatalmába került, a megszállók felismerték, hogy erődített helyekkel kell biztosítaniuk a hozzá vezető kereskedelmi utat, így a földvári tornyot is a környékről összeterelt lakosság robotjában, sietve elkészített palánkfallal vették körbe. A szabálytalan négyzet alakú területet övező fal sarkait kerek tornyok tagolták, később a faanyagot égetett téglával cserélték le. A budai pasa szandzsákjába tartozó Földvárt egy 1577-es zsoldlista szerint 60 lovas és 62 gyalogos katona vigyázta, köztük sokan a törökhöz csatlakozott rácok voltak.
A korabeli hadi krónikák számtalan ostromát örökítették meg, így például 1599. nyarán királyi csapatok harcoltak itt, de végül 400 halottat veszítve vissza kellett vonulniuk. A századfordulón viszont két ízben is megszállták és felgyújtották a fékezhetetlen hajdúk, akik azonban elrabolva a javakat, tartósan nem szállták meg. A visszatérő muzulmánok így kijavíthatták a vár sérüléseit.
Evlija Cselebi török utazó 1663-as leírása szerint Földvárt háromszoros palánkfal védte, amit két kapunyíláson át lehetett megközelíteni. A belső vár négyszögletes, sarkain kerek tornyokban ágyúk, középen egy épületből, talán egy régebbi templomból átalakított Szulejmán-dzsámi található, mellette a négyszögletes, erős torony állt.
A törökök végleges kiűzése után, még a II. Rákóczi Ferenc által irányított szabadságharc idején vívtak véres ütközeteket birtoklásáért a felkelők és a Habsburg seregek egymással. A békeévek beköszöntével külső védőműveit lebontották, de a vaskos öregtornyot uradalmi börtönként, majd gabonás magtárként hasznosították. 1858-ban Dunaföldváron hatalmas tűzvész pusztított, a torony teteje és belső faszerkezete is teljesen leégett. Utána „csonkán” építették újjá.
Műemlékvédelmi feltárását 1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be. 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végeztek, hogy az utókornak fennmaradjon.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Csonka-torony_%28Dunaf%C3%B6ldv%C3%A1r%29

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése