Budavári séta

A Budai vár kétségtelenül hazánk legismertebb vára.
Nagyjából mindenki tisztában van a történelmével, és
szinte biztos, hogy legalább egyszer minden magyar ember
megfordul itt élete során. Ezért nem is próbálkozom részletes
bemutatásával, hisz az szinte képtelenség is lenne. Most
a következő képeimmel, a teljesség igénye nélkül, végig sétálok
rajta, hogy megmutassam, én hogy látom hazánk legnagyobb
várát. Sétánkat a vár déli csücskénél kezdtük, a Buzogány toronynál..

 A Kelenföldi kaput védő nagy ágyú-rondella..

 A kelenföldi kaputorony..

 Védművek a déli nagy rondella felett..

 Átmentünk a kaputorony alatt..

Falszoros a keleti oldalon..

 Újabb, és újabb kapuk védtek a betolakodók ellen..

 De már ott sétáltunk a Királyi Palota alatt..

 A Palota keleti oldali főbejárata..

Innen így látni a pesti oldalon lévő Bazilika kupoláját..

Halászó fiúk szobra a Palota előtt..

 Savoyai Jenő lovasszobra..

A Turul madár..

Ez pedig már a Sándor palota...

 Kapuját díszőrség vigyázza...

Szentháromság szobor..

És megérkeztünk a gyönyörűen felújított Mátyás-templomhoz..

Megcsodálhattuk a harangokat, amiket közszemlére tettek, mielőtt
a helyükre emelték volna fel, a toronyba..

Szent István királyunk szobra a Halászbástyánál..

Séta a Halászbástyán..

A lépcső őrei..

A Szent István szobor a lépcső aljáról..

A Halászbástya után tovább haladtunk a Bécsi kapu felé. Először
a Mátyás király emlékére állított dombormű előtt álltunk meg..

Majd egy gyönyörű faragott kőből készült teraszra figyeltem fel..

Itt szinte minden épület műemlék, de vannak, amelyek még ezek
között is kirívóan szépek..

A Halászbástya már a Bécsi kapu közeléből nézve..

És megérkeztünk a Bécsi kapuhoz..

A Bécsi kapu-téri Evangélikus templom..

A Kapisztrán-tér felé haladtunk innen tovább. Itt állt egykor a

Mária Magdolna templom..

Aminek mára már csak a jellegzetes tornya maradt meg..

Vele szemben áll a Hadtörténeti Intézet. Ez a főbejárata..

Az intézet falai mellett régi ágyúk sorakoznak..

Megkerülve az épületet, a várfal mellett újabb ágyúk sorakoznak..

 A Hadtörténeti Múzeum bejáratát lovas huszárok őrzik..

 Az Esztergomi-bástyán büszkén lobog a Magyar zászló..

 A Sziavusz pasáról elnevezett bástyán áll a Törökök utolsó Budai
helytartójának emlékműve, aki e hely közelében esett el..

A vár nyugati oldalán indultunk visszafelé a fal mentén. Itt láttam
ezt a szép kutat..

És már meg is érkeztünk a Fehérvári kapuhoz..

Itt áll a Kászim-pasáról elnevezett bástyán Görgey Artúr lovasszobra..

A bástya mögött még nagy területen folynak az ásatások..

Így értünk vissza a Királyi-palotához..

Ennek bejárati kapuja közelében van ez a tábla, ami Hunyadi Lászlóról
emlékezik meg..

Itt áll a Mátyás kútja elnevezésű szoborcsoport is..

A Királyi-palota udvarának bejárata..

A kapu fölött tábla, ami a vár legnagyobb építőiről emlékezik meg..

A bejárati kapu, az udvar felől nézve..

A Palota udvara..

Itt, az udvaron áll két gyönyörű szobor alkotás is. Az egyik a háborút..

Míg a másik a Békét szimbolizálja..

A Palota udvarából kilépve, a nyugati várfalhoz sétáltunk, hogy
lefotózhassam az erős pillérekkel támasztott, sokat megélt falakat..

Mivel sajnos közben elszállt az idő, ideje volt vissza indulni autónkhoz.
Átballagtunk a Budavári sikló oldalára, hogy azon az oldalon menjünk le
a várból. Gyönyörű kilátás nyílik a Lánchídra, a Sikló felső állomásától..

Folytattuk utunkat a lefelé vezető sétányon, ami a Sikló felett is áthalad..

A Sikló kocsik középen találkoznak..

A Budavári alagút bejáratának tetejéről készítettem még egy képet
a Lánchídról..

 Percek múlva már lent álltunk az alagút bejárata előtt..

Budavári sétánk ott ért véget, ahol minden kilométer elindul..

Végül íme a Budai vár alaprajza..

Forrás: https://varak.hu/

És egy gyönyörű légi felvétel a várról..

Forrás: https://utilapu.wordpress.com/2013/07/03/nemzeti-emlekhelyek-magyarorszagon-1-resz/

A Budai vár közelében lévő várak...

Buda várának története:

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.
1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.
1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.
1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a fõpapságot.
1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.
1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a
III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai
polgárokat egyházi átokkal sújtja.
1304: III.Vencel elhagyja az országot.
1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.
1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.
1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.
1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát
kezdtek építeni.
1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlõdése ezután folyamatos, egészen a török idõkig.
Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lõporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be.
A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.
1526: II Lajos király a vár õrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.
1526. szeptember 12 : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal késõbb, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.
1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.
1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.
1529. szeptember 3 : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.
János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.
1541. augusztus 29 : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.
1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.
1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.
1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.
1684. július 10 : megkezdõdik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a
török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.
1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktõl.
A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdõdött.
1849. május 4.-tõl május 21.-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a
császári seregektõl.
A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.
Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó
falak Duna-parti szakaszát.
1944-45-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.
1946 : megkezdõdik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. 
Forrás:https://varak.hu/