Ugod vára

Veszprém megyében, Ugod falucska közepén találtunk a 
vár maradványaira. Nem egyszerű felismerni az egykori
várat, mert néhány külső falának kivételével teljesen elbontották
azt. Ha egy kis tábla nem jelezte volna számunkra, hogy jó
helyen járunk, bizonyára tovább mentünk volna..

A kicsinyke vár épületei helyén egy templom épült. Az egykori vár
külső falát könnyen ennek a templomnak a támfalának hihetnénk.

Pedig ezek a falak egy nyolcszög alaprajzú kis vár falai voltak, és
még egy várárok is körül vette a az erődítményt..

 

Az 1756-59 között épült templom..

Melynek falán egy kopott tábla emlékeztet rá, hogy valaha itt vár
állott..

A várfal észak-északkeleti oldala viszonylag épségben áll..

A keleti oldal, már felújított állapotban...

Forrás: https://varak.hu/

Míg a déli oldalon az egykori várárok maradványa is 

felismerhető...

Forrás: https://varak.hu/

Sajnos hiába is kerestünk további árulkodó nyomokat az egykori
erődről, semmit nem találtunk. Íme az egykori vár alaprajza..

Forrás: https://varak.hu/

És amennyit ma látni lehet a várból egy légi felvételen..

Forrás: https://varak.hu/

Ugod várának története:

A vár alaprajzi elrendezésérõl keveset tudunk. A várat Justus van der Nypport ábrázolta a Birkenstein-féle geometriai könyvben. A rajz a valóságtól eltérõen magas sziklabércre helyezte el a szabálytalan, nyolcszög alakú falakkal körülvett belsõtornyos, barbakános erõdítményt. A ma is megtalálható falak nyomai ugyancsak ezt a nyolcszöget mutatják. Feltételezhetõ, hogy az építkezés alkalmával, amikor az új templomot emelték a régi helyén, a vár külsõ árkát töltötték fel a romos belsõ épületek és a tornyok törmelékével, míg a többit építõanyagként használták fel.
A feltevések szerint a XIII. századi vár egyetlen lakótoronyból állt, ezt vette körül a még alapfalaiban látható nyolcszögû fal. Fennállása alatt nem bõvítették, inkább csak javítgatták, illetve külsõ védõmûvekkel erõsítették. Ilyen volt a falaktól 6-8 méterre húzódó, még ma is 3-4 m magas földsánc, melynek csak egy része van meg az egykori vár nyugati oldalán.
A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Gerence-patak völgyének bejáratánál települt község már a korai idõkben lakott hely volt. A XI .század elején a Bakony, mint a honfoglalás során a nemzetségek által megszállatlanul hagyott terület, királyi birtok lett, melynek igazgatásával I. István király a bakonyi ispánságot bízta meg.
A XIII. század végén a hatalmas Csák nemzetség birtoka a Bakony nagy része, a bakonyi ispán tisztét is õk viselték. A település a vár nevét a Csák nemzetségbõl származó Luka fia I. Demeter fiától, Ugodtól kapta, aki a várat is építette a tatárjárás után. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja Móric szerzetes lett, aki Kõszegi (Németújvári) Ivánnak adta el.
Károly Róbert király a Csákok és Kõszegiek hatalmának megtörése után, ezek birtokait elvette és híveinek adományozta. Így került Ugod vára és tartozékai, valamint a Csákok összes dunántúli birtokai a cseh származású Chenig kezébe. A király 1325-ben csak az ugodi birtokot hagyta meg neki, mert a többit Köcski Sándor országbírónak adományozta. Chenig mester 1340-49 között a király vöröskõi várnagya volt, 1340-ben királyi biztos, majd a következõ évben megbízottként utazik Avignonba és Itáliába. Chenig 1380 körül halt meg örökösök nélkül, így birtokai a királyra szálltak, melyeket Ugod vára Mátyás királyé, majd 1473-ban Devecser, Pápa és Gesztes várakkal együtt enyingi Török Ambrusnak és feleségének, Devecseri Katalinnak lett birtoka. Nem valószínû azonban, hogy õket be is iktatták, mert a következõ évben már a Szapolyaiak kezében voltak az említett uradalmak.
A mohácsi csatavesztés után Ugod várát János király a Délvidékrõl menekült Matusnai Jánosnak adta, a hozzá tartozó falvakkal együtt. Tõle vette meg 1532-ben a vár és uradalom egyik felét 2600 forintért Csoron András, majd késõbb 1539-ben a másik felét és a Tolna megyei falvakat további 3000 forintért. E család birtoka volt a XVII. századig, amikor 1616-ban ifj. Nádasdy Tamásé, majd pedig az Esterházyaké lett. A várban még 1648-ban is tartottak õrséget, de feltehetõen a XVII. század második felében a török harcok során elpusztult..
Forrás:https://varak.hu/

Ugod története részletesebben itt olvasható:
http://www.ugod.hu/tortenet/ugodvara.html