hajdani erősség. Eredetileg a XIV. században templomnak épült,
de a Török megszállók erődítménnyé alakították. Magát az épületet
átalakították, a déli mellékhajó alá pincét ástak, és az egészet palánk
fallal vették körül.. Napjainkban sajnos már csak az épület alapfalai
állnak..
Mára csak az épület északnyugati sarkán áll egy magasabb falszakasz,
benne ablak nyílással..
A templom előtt külön álló torony állt, valószínűleg a kapu védelmét
szolgálva..
Mint az alapokból is látható, ez a torony csak néhány méterre állt a
főépülettől..
A háttérben látható fakerítés, az egykori palánkfal vonalában áll..
A templomból lett erőd nyugati oldala..
És az északi oldalfal, a támpillérekkel..
Itt volt a templom sekrestyéje..
A déli mellékhajó, ami alatt a donga boltozatos pincét feltárták..
Forrás: https://varak.hu/ |
Forrás: https://varak.hu/ |
kilátó tornyot építettek..
Felkapaszkodva a tetejére, gyönyörű kilátásban volt részünk a domb
alatt megbúvó falura..
És a völgyben kanyargó 6-os számú főútra..
Végül megmutatom ennek a kis erődítménynek az alaprajzát..
És egy szép légi felvételt a romokról..
Nádasd legkorábbi említése 1235-ből, II. Endre adományleveléből ismert.
A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek.
Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át.
A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három sza-kaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak. A templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony ma-radványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvona-lának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak.
Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal. (…) A várban templomból átala-kított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…”
A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori for-rások is beszámolnak.
A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás so-rán felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal.
Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.
Forrás:http://www.gothic.hu/gothic.html?http://www.gothic.hu/templomok_mecseknadasd.html
A falu fölötti dombon fekszik az erősség, amely eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt. Nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek.
Pécs eleste után (1543) Nádasd is török kézre került, a megszállók a templomot erődítménnyé alakították át.
A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három sza-kaszra osztották a hosszházat, sőt, a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak. A templom kerítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony ma-radványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvona-lának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak.
Evlia Cselebi török utazó is megemlékezik leírásában Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal. (…) A várban templomból átala-kított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…”
A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori for-rások is beszámolnak.
A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték, az ásatás so-rán felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal.
Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival, a korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.
Forrás:http://www.gothic.hu/gothic.html?http://www.gothic.hu/templomok_mecseknadasd.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése