2010. november 24., szerda

A Pácini várkastély

Pácin község nyugati szélén áll az erődített kastély.
Könnyű megtalálni, hisz a falun át vezető műút mellett
áll, tágas parkolási lehetőséggel. Autónkból kiszállva,
rögtön a bejárati kapu előtt álltunk..

A kastélyt szabályos négyszög alakban fal vette körül, négy sarkán
egy-egy toronnyal. A kapun belépve, rögtön a kastély előtt találtuk
magunkat..

A bejárati ajtó feletti szép dombormű..

A kastélyban múzeum üzemel, amit feltétlen érdemes megnézni!
Csekély belépő árán nagyon szép tárlatot nézhetünk végig..

Múzeumi sétánk után, tettünk egy sétát az épület körül is. A kastélyt
körül vevő fal négy oldalából három ma is teljesen ép. Csupán a
negyedik, déli fal, és a kaputorony hiányzik. Ezeknek már csak az
alapjai vannak meg..

Amikor még ezek is álltak, a bejárat is a déli oldalon lévő kaputornyon
volt, nem a mai helyén. Sétánkat a kastély nyugati oldala mentén 
folytattuk. Valaha ezen a részen gazdasági épületek álltak a fal mellett.

A délnyugati torony eredetileg szintén kör alaprajzú volt,
de egy későbbi időszakban átépítették, egy nagyobb,
téglalap alapú toronnyá..

Ma már inkább csak egy kis ház kinézete van.. Ennek falán láttam
ezt a gyönyörű, kőből faragott ajtó keret töredéket..

A kastély mögött tágas udvar áll, kúttal..

Az északi várfal a gyilokjáróval. Eredetileg ez a gyilokjáró körbe futott
mind a négy falon..

Ez pedig már a keleti fal, a mai bejárattal, a délkeleti torony mellett..

Valamikor ez volt a kaputorony. Előtte kis farkasverem, amin felvonó
hídon keresztül lehetett átjutni. Sajnos ezeknek ma már nyoma sincs..

Ebben az aprócska Borsodi faluban igazi gyönygyszem ez a műemlék
együttes, amit bátran ajánlok mindenkinek egy kirándulás erejéig!

Íme a várkastély alaprajza..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


És végül egy szép légi felvétel róla..
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php


A Pácini várkastély története:
Forrás:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/pacin/
A pácini kastély építését Mágóchy Gáspár határozta el egyetlen örököse, András és felesége, Alaghy Judit lakhelyéül szánva. 1581­re már állott a természetes vízfolyásokkal körülvett homokdombon épült, a mocsarak között elrejtett és a késő középkori nemesi lakó­épületek hagyo­mányait őrző kas­tély, mely új élet­érzést tükrözött, újfajta lakásigé­nyek kielégítésére volt alkalmas.
Az épület egy egyszerűbb kivitelű föld­szintre és egy gaz­dagon díszített e­meletre tagoló­dott: az úr és családja az emeleten lakott, kiszolgálásuk a földszinti helyiségekből történt. Az emeleti ajtókat, ablakokat dí­szes reneszánsz kőkeretek övezték, a szobák dongaboltozatosak vagy geren­damennyezetesek voltak s gazdagon dí­szített kőkandalló és három cserépkály­ha biztosította a téli hónapokban a mele­get. Az egyemeletes, kéttraktusos épüle­tet kezdetben nem erősítette torony, nem vette körül várfal, vizesárok. A külső homlokzat díszeit nemcsak az ablakke­retezések adták, az épület sarkait kék-­vörös színűre festett armírozással hang­súlyozták s nem utolsósorban a bejárat fölött helyezték el az építtetők a leg­szebb kőfaragványt, a címeres, 1581-es évszámmal ellátott feliratos táblát, amely hírnevüket hirdette. A táblán a la­tin nyelvű felirat mellett a következő szöveg olvasható magyarul: "BÁTOR­SÁG AZ ISTENT FÉLN, VESZEDELMES ELLENE ÉLNI".
Mágóchy András, Gáspár unokaöccse csak néhány évig élt a pácini kastélyban, 1586-ban meghalt. A már idős Mágóchy Gáspár katonatársát és a Felső-Magyar­országon egyre nagyobb gazdasági és
politikai szerephez jutó Rákóczi Zsigmondot kérte fel, hogy le­gyen András árváinak gyámja. Rákóczi 1587 júniusában feleségül vette Mágóchy özvegyét, Alaghy Bekény Juditot. Ez azt je­lentette, hogy Mágóchy András, majd az időközben elhunyt Gás­pár birtokai is a Rákócziak kezé­re jutottak. Rákóczi Zsigmond lett a közel 300 ezer holdas mun­kácsi domínium ura és természe­tesen Pácin tulajdonosa.
Azonban Rákóczi és felesége az egykori Mágóchy birtokra igényt tartó Alaghyakkal hosszú perbe keveredtek. Alaghy Judit nagybetegen a megegyezést ke­resve Pácint és Karcsát, hat to­vábbi faluban birtokrészt, vala­mint a tállyai, mádi és rátkai sző­lőket teljes joggal átengedte uno­kaöccseinek, Alaghy Ferencnek és Menyhértnek.
A reneszánsz kastély 1590-ben Alaghy Ferenc lakhelye lett. Az épület első jelentősebb átalakítására az ő birtokossága idején került sor: déli sarkaihoz egy-egy toronyszerű építményt emeltek, melye­ket felül ma már ismeretlen formájú pártázatos törpeárkádsor zárt le. Ekkor nemcsak az árkádokat, hanem a falfelületeket is gazdag sgraffito- és festett díszítés borította. Alaghy Ferenc a kastélyt tornyos-védőfolyosós-lőréses fallal is körülvette, s ennek bejáratát farkasverem és felvonóhíd is erősítette. A bejárat előtt tátongó (ma feltárt állapotban található) farkasverem azonban inkább a kastély urának méltóságát volt hivatva szolgálni, mert hatásos védelmet nem nyújthatott. A falak előtt a déli részen gazdasági udvar húzódott. Alaghy Ferenc építkezésére utal az egykori külső kapuból származó évszámos-címeres kőkeret. Az 1591-es évszámmal ellátott keret szé­pen faragott, reneszánsz párkányú guttasorral és rozettával díszített.
A kastélya 16. század végén élte fénykorát. A rózsaszínes fehér­ben játszó falfelületek, a sgraffitók tojásfehér és grafitszűre színei, az északi épületsarkok kék-vörös armírozása színekben is megkom­ponált festői hatást kölcsönöztek az épületeknek. Alaghy Ferenc ha­lála után, 1612-ben Alaghy Menyhért örökölte a kastélyt. 1631. június 14-én, 44 éves korában hunyt el. Örökösei nem voltak, s így birtokai, köztük a pácini kastély is visszaszállt a királyra. 1631 vé­gén azonban Új tulajdonosa lett. A dunántúli eredetű Sennyei család egyik tagja, Sándor, aki szatmári kapitány volt, királyi adományt szerzett a bodrogközi birtokokra és a pácini uradalomra. Fia, István hozatta helyre a Tokaji-féle hegyaljai kuruc felkelés idején erősen megrongálódott kastélyt.
Alaghy Ferenc halála után sem örököse, Menyhért, sem pedig a későbbi tulajdonosok, a Sennyei család már nem folytattak jelentő­sebb építkezéseket. A 19. században kiépítették az épület északnyu­gati sarkát és 1856-ban kisebb átalakítások után a kastély a romantikus építészeti stílus jegyeit öltötte magára. A 20. század elején a 16. századi fűtés-, közlekedés- és nyílásrendszer átalakításával egy időben szimmetriára törekvő homlokzatot képeztek ki.
Az 1977-1987 között végzett teljes rekonstrukció során az épület 16. századi formája került visszaállításra, jól elkülöníthető kiegészí­tésekkel 1987 óta a hazánk egyik legjelentősebb késő reneszánsz épí­tészeti emlékének számító pácini kas­tély a Bodrogközi Kastélymúzeum­nak ad helyet.
Forrás:http://web.axelero.hu/pacin/kastely.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése