házaktól, egy kis műút tér le a faluba vezető útról. Ennek legvégéig
autózva egy kerítés állja utunkat. Innen gyalogosan folytatva
utunkat a kerítés mellett, juthatunk el a csekélyke romokig.
Csak a mindenre elszánt, megszállott várkedvelőknek ajánlom
ezt a sétát, mert ugyan nem hosszú, de annál nehezebb ez a
vállalkozás. Ember magasságú csalánosban és egyéb szúrós
aljnövényzetben kell keresztül verekednünk magunkat, miközben
szúnyogok inváziójával is számolnunk kell. Ráadásul a vár romjai
sem kárpótolnak a megpróbáltatásokért. Az első érdekesség amit
találtunk, a sziklába vájt gabona vermek nyílásai..
Ezek mellett tovább haladva csakhamar meglátjuk az egykori vár egyetlen
fennmaradt faltöredékét..
Nos, nagyjából ez minden, ami a várból megmaradt..
Alaposabb szemlélődés eredményeként azért még felfedezhetőek a vár
alapfalai. Ez talán egy épület, vagy torony falainak töredéke..
Az erdő csaknem teljesen visszafoglalta már a hajdani várat. Egy faltöredék
az aljnövényzet között..
A föld felszíne alatt bújnak meg az alapfalak. Ezek valószínűleg egy
régészeti feltárás alkalmával kerültek felszínre..
Ez a domboldal valószínűleg egy épület falát rejti magában..
Lehet, hogy most a várudvaron állok..
Ezek a faltöredékek is láthatóan emberi kezek munkájának köszönhetően
kerültek napvilágra a föld alól..
Ráadásul a még álló falszakasz sem teljesen az eredeti már..
Könnyedén felfedezhető, hogy ennek nagy részét is csak nemrégiben
építhették vissza, gondolom az állagmegóvás érdekében..
Nos némi keresgélés árán rátaláltam a vár alaprajzára, ami egy nemrégiben
folyt kutatás eredménye..
 |
| Forrás: https://varak.hu |
Így már el lehet képzelni, hogyan is nézett ki a vár valamikor.. Ehhez képest
ma már a levegőből is csak találgatni lehet, hogy hol is állt valójában..
ma már a levegőből is csak találgatni lehet, hogy hol is állt valójában..
 |
| Forrás: https://varak.hu |
Cserépvár a térképen, és a szomszédos várai..
Cserépvár története:
1387-tõl Zsigmond király birtoka.
1408-ban egy oklevél említi, amikor leírták Bogács és Szomolya határát.
1424-ben Borbála királyné zálogbirtoka.
1431-ben Borbála királyné Rozgonyi Istvánnak adta zálogba.
1437-ben Zsigmond király Frankussói Justnak és Szomszédvári Henriknek zálogosította el.
1441-ben Erzsébet királyné visszaváltotta.
1443-ban I. Ulászló király berzeviczi Pohárnok Istvánnak adományozza tartozékaival együtt.
Mátyás király 1458-ban elõbb a vár felét, majd 1462-ben Pohárnok István halála után az egész birtokot
Rozgonyi Sebestyénnek adományozta.
1500 május 11-én Rozgonyi János fia István a fehérvári konvent elõtt Héderváry Lõrincznek zálogosította el
20 000 arany forintért.
1504-ben Bõ Adorján a várnagy.
1519 november 30-án Budán a Báthori és a Rozgonyi család örökösödési szerzõdést kötött, amelynek értelmében 1523 szeptember 15-én a Báthoriakat az elhunyt Rozgonyi János fia István birtokaiba, köztük Cserép várába a székesfehérvári konvent beiktatta.
1555-57 között az egri püspököt illette a vár dézsmája.
Ebben az idõszakban a török többször is elfoglalta a várat, de megtartani nem tudta.
1568-ból fennmaradt a vár leltára.
1596-ban Eger eleste után az õrség a várat elhagyta, így ostrom nélkül került a török birtokába.
1687-ben ostrommal szabadítják fel a császári csapatok.
1697-ben Butler János egri fõparancsnok a romos vár megerõsítésére ingyenmunkát sürget a vármegyénél.
1697: a bécsi udvar gróf Grothauserné báró Orlik Máriának zálogosította el 40 000 forintért a hozzá tartozó uradalommal együtt.
Némi helyreállítási munkák történhettek, mert a vár olyan állapotba került, hogy 1703-ban az Egert ostromló kurucok Telekessy István egri püspököt itt tarthatták fogva.
A XVIII. század elején a francia eredetû L'Huillier család kezére került, akik a vár kõanyagából a Várhegy aljában kastélyt építettek.
A vár megmaradt részét ezután még rövid ideig raktárnak használták. Link: Szörényi Gábor András: Cserépvár feltárásának kezdetei /in: Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2005/6
Forrás:http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése