Pécsváradi látogatás

Pécsvárad város nyugati szélén, a kis hegytetőn áll a vár,
ahová egészen a kapujáig autózhatunk. Feltétlen érdemes
ellátogatni ide, és tenni egy sétát a várba, és az alatta elterülő
szép, parkosított kis völgybe. A vár tulajdonképen egy erődített
kolostor, de erről bővebben olvashatsz a lenti történeti
leírásban. A városba érve, már messziről jól látható az erőd..

Kapuja tárva, nyitva áll mindenki számára..

A kapu mellett, ez talán egy kút lehetett..

Beléptünk a vár udvarára..

Az első utunk az Altemplomba vezetett..

A szűk kis ajtón belépve, mintha a múltba érkeztünk volna..

Az jut eszembe, nem kellenek aranytól roskadozó nagy templomok,
ez maga a hit..

A templom csendes percei után, felmentünk a vár falára, hogy onnan
tekintsük át a várudvart..

Mint az alapfalakból is látni, a várudvar nem volt ilyen üres. Közepén
templom állt..

Mellette kolostor, és egyéb épületek..

A falakon túl, szép kilátás nyílik a városkára..

Tettünk egy sétát a falak mentén..

Valahol itt lehetett a kolostor bejárata..

Valaha ez egy várkapu volt. Aztán befalazták, majd a falazás
leomlott. Így most újra kinézhetünk a kapun túlra..

Ez a palota-szárny, földszintjén az altemplommal..

Utunk innen ki vezetett, hogy kívülről is megcsodáljuk a várat..
Ez a nyugati oldal. A falak tövében a szép park, fából faragott
szobrokkal..

Ez pedig már a keleti oldalon lévő torony..

És a vár gyönyörű déli oldala.. Családos kirándulás számára is
ideális, mert a gyerekek számára játszóteret alakítottak ki..

A befalazott, majd kiomlott déli kapu kívülről..

Én ezt még közelebbről is szemügyre vettem, mielőtt elbúcsúztunk
a vártól..

Végül egy légi felvétel a felújított várról...

Forrás: https://varak.hu/

A vár alaprajza így néz ki..

Forrás: https://varak.hu/

A Pécsváradi vár története:

A Mecsek keleti lankái közül kimagaslik a középkori okleveleinkben „Mons Ferrus” {Vas-hegy} néven említett magaslat, amelynek kiugró nyúlványán Szent István király alapította meg 1015-ben az apátságot.

Az egyházi épülettömbben élte le életét Asztrik apát is, akit még István küldött el Rómába, hogy a pápától koronát kérjen. Árpád-házi II. Géza idejében leégett az épületegyüttes, de a bőséges jövedelemforrásokból rövidesen újjáépítették. Hatalmas pusztítást végeztek viszont a tatárjárás idején az ellenség könnyűlovas csapatai. IV. Béla király parancsára, az országosan alkalmazott gyakorlat szerint már erős kőfalakkal oltalmazták, amelyben egy vaskos öregtorony képezte a végső menedéket. Mint hiteles hely működött a középkor évszázadaiban, vagyis díjazás ellenében a szerzetesek magánokiratokat is készítettek az ide érkező ügyfeleknek. Az Anjou uralkodók alatt egyházfőinek befolyása megnőtt a királyi udvarban, így például 1357-ben Jordán apát már megtehette, hogy fényes pompával kialakított palotát emeltessen magának. A XV. század elején már fegyveres őrség vigyázott falain, melyeket megerősítettek és barbakános kettős kaputoronnyal láttak el a nagyobb védelem érdekében. A következő évszázadban a vesztes mohácsi csata után az előrenyomuló Oszmán Birodalom hadainak útjába került pécsváradi kolostor épületét a török vazallus (hűbéres) - Szapolyai János király befolyásos tanácsadója - Martinuzzi György barát védhetetlennek tartotta, ezért parancsot adott ki a várnagyának, hogy védőműveit robbantsa fel. A felrobbantott falakat a megszállók sem állították helyre, mivel a hódoltság néhány esztendő alatt jóval északabbra tolódott ki, így már a viszonylag békésebb hátországba került Pécsvárad vidéke. A török megszállás végére csak 1686 őszén tett pontot a császári hadsereg. Az omladozó apátságot Habsburg Lipót császár és király az udvari bizalmasának számító Zinzendorf Konrád kölni érseknek adományozta.

Az érsek parancsára 1729-ben részben helyreállították épületeit, de a középkori nagy templomot és kolostort nem, sőt annak köveit használták fel a munkálatoknál. Megszüntették a feleslegessé vált külső védőműveit, így a szárazárkot átívelő híd két oldalán posztoló őrtornyokat is, de lebontottak a három ágyútoronyból is kettőt, így ma csak a jelenleg szállodaként működő magas torony látszik, ami szinte ismertetőjegyül szolgál a sok történelmi vihart látott pécsváradi erődített kolostornak.

Forrás:http://magyar-varak.hu/magyar/varak_tortenet.php?betuazonosito=P&azonosito=806