Kőszeg, Jurisics-vár

Kőszeg szívében áll hazánk egyik legismertebb vára,
a Jurisics-vár. Nevét legismertebb kapitányáról kapta,
aki 1532 augusztusában a hatvanezres török sereg, 25
napos heves ostromával szemben, sikerrel védte meg
várát. Ami nem sikerült akkor a töröknek, sikerült nekünk.
Mi a vár bevételét az északi falnál kezdtük..

Autónkat hátra hagyva, az észak-keleti bástya mellett haladtunk
tovább...

Régen vizesárok is erősítette a vár védelmét, napjainkban ez már nem
létezik. A dél-keleti kis körbástya, amit Forintos Mátyás tűzmesterről
neveztek el hősiességének jutalmául..

A vár bekerítését a déli oldalon folytattuk..

Ez a dél-keleti rondella, ágyú lőrésekkel..

El lehet képzelni a hajdani vizesárkot a falak előtt..

Megérkeztünk a belső vár bejáratához. Előtte Jurisics Miklós
szobra..

A belső várba hatolva, az északi fal mentén egy hangulatos kis
botanikus kert fogad tele gyógynövényekkel..

Mielőtt a belső vár-udvarra mentünk, még tettünk egy sétát körbe,
a falakon..

Ez a dél-keleti rondella belülről..

A Forintos-bástya..

Amit valójában nem is neveznék bástyának, inkább csak őrtorony.
Végig sétáltunk a nyugati fal mentén is..

Egészen az észak-nyugati bástyáig. Meglepőek számomra a méretek.
Kicsi bástyák, vékony falak.. nem keltik erős vár képét bennem..

Fel nem foghatom, hogy volt képes 25 napon át ellen állni egy 60
ezres támadó sereggel szemben, az ezer főnél is kevesebb védő..
Sétánkat a belső várban folytattuk. Megnéztük a gyönyörű
lovagtermet..

És persze lementünk a pincébe is..

De a számomra az észak-keleti Torony megmászása volt a legérdekesebb.

Már a bejáratához is egy kis fa lépcsőn lehet feljutni..

Fentről aztán gyönyörű kilátás nyílik a városra,

És a kis udvarra, ahol ki lehet próbálni az egykori fegyvereket..

Várnézésünk még megtoldottuk egy rövid belvárosi sétával is. 
A várat az úgynevezett elővár kapuján hagytuk el..

Majd elindultunk a hangulatos belvárosi sétáló utcában, ahol minden
épület védett műemlék..

A képet látva szerintem nem kell mondanom, miért érdemes itt
végig sétálni..

Átmentünk a Hősök kapuján is..

Végül megcsodáltuk a Jézus Szíve-templomot is. Érdemes megnézni
belülről is, mert gyönyörű..

Itt búcsúztunk Kőszegtől, ami szerintem az egyik legszeb
dunántúli kis város. A vár a levegőből..

Forrás: http://www.naturpark.hu/

A vár így nézhetett ki a 15-16. században..

Forrás: https://varak.hu/

És íme az alaprajza, az eligazodás kedvéért..

Forrás: https://varak.hu/

A Kőszegi vár története:

A tatárok kivonulása után, IV. Béla az ország védelme érdekében indított várépítkezései során épülhetett meg Kőszeg új vára, amely egy 1263-ban kelt oklevélben "novum castrum Kyzug" alakban fordul elő. Az új vár és város alapítását Kőszegi Henrik bánnak és hasonló nevű fiának tulajdonítják. Egy 1276-ban kiadott okmányban szerepel első ismert várnagya, "Bullo noster castellanus in Gunz" néven.

A várat Henrik halála után a vasvári káptalan előtt 1279-ben kötött osztálylevél szerint a legidősebb fia, István örökölte, aki két év múlva a nádori méltóságot is elnyerte, de féktelen garázda természete miatt "lupus rapax"-nak ragadozó farkasnak is neveztek. E főúr megfékezésére Habsburg Albert osztrák herceg 1289-ben mintegy 15 000 emberrel Kőszeg alá jött, és a várost a várral együtt elfoglalta. Az ostrom során, amikor is "A várost elborítá a kő, a nyíl, megfesté a védők vére", leégett a minoriták temploma és kolostora. Az ostrom következtében megsérült falakat Albert helyreállítatta, és erős őrséget hagyott benne Emerberg Berchold várnagy vezetése alatt. III. Endre, az utolsó Árpád-házi királyunk és Albert herceg között 1291. augusztus 26-án megkötött békeszerződésben Albert lemondott a nyugati határszéli területekről azzal a kikötéssel, hogy az ottani több várat, köztük Kőszeg várát is le kell rombolni. III. Endre a székesfehérvári országgyűlésen rendelte el a kőszegi Óvárnak lerombolását.

A király halála után 1301-ben a Kőszegiek előbb Vencel cseh királyt, majd Ottó bajor herceget támogatták trónkövetelőként. Amikor Károly Róbert került trónra, ellene lázadtak fel. Iván 1307-ben meghalt, de utódai is a király ellen fordultak, ezért Károly Róbert parancsára 1323-ban Köcski Sándor és Kanizsai Lőrinc Kőszeg várát ostrommal kőszegi Andrástól elfoglalták. Köcski jutalma sem maradt el, mert ez év június 19-én kelt oklevél szerint hősi tettéért a Győr megyei Écs és Pázmán falvakat adományozta neki a király.

Ez időtől Kőszeg vára és városa királyi birtok volt, melynek régi jogait 1328-ban a király megerősítette, egyben tíz évre mentesítette az adózás alól a város polgárait, azzal, hogy tartoztak az elpusztult falakat újraépíteni, a sérülteket kijavítani, a bástyákat megerősíteni és a várat megfelelően körülárkolni.

Zsigmond király 1387-ben felesége, Mária nevében újra megerősítette a kiváltságokat, majd 1392-ben a várost a várral együtt a rác határszéleken fekvő várakért cserében Garai Miklósnak és testvérének Jánosnak adományozta, egyben a kőszegi polgárokat öt évre minden harmincad és vámfizetés alól mentesítette. A birtokba történő beiktatást a veszprémi káptalan 1392. október 20-án jelentette a királynak. E család kezén volt 1441-ig, amikor I. Ulászló király Pálóczi Simon főlovászmesternek és Gúthi Országh Mihály főkincstárnoknak adományozta.

III. Frigyes császár 1445-ben rövid ostrom után a várat elfoglalta, és 80 polgárt kihallgatás és ítélet nélkül, koholt vádak alapján felakasztott. A következő évben azonban a város összes kiváltságait megújította, sőt címert is adományozott neki. Frigyestől Mátyás király sereggel foglalta vissza 1482-ben, és fiának Korvin Jánosnak adományozta. II. Ulászló a farkashidai szerződésben ugyancsak Korvinnak adta, azonban 1491-ben Pozsonyban kötött egyezség alapján Miksa császár javára más várakkal együtt Kőszeg váráról is lemondott, amely így az osztrákok kezén maradt egészen a XVII. Század közepéig.

Szulejmán szultán elleni 1529. évi sikertelen hadjárata után I. Ferdinánd Jurisics Miklóst küldte másodmagával Konstantinápolyba a béketárgyalásokra. Szolimán azonban Jurisicsot fogságba vezette, s csak 1530 decemberében szabadult rabságából, és tért vissza Kőszegre, ahová még az előző évben nevezték ki várkapitánynak.

Szulejmán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen, melynek során a Dunántúl nagy részének elfoglalása után Bécs ellen vonuló seregéből mintegy 60 000 katona érkezet Kőszeg vára falai alá. A vár ostroma augusztus 10-én kezdődött meg, melyről két egykori krónikás is beszámolt.

A török 25 napi sikertelen és heves ostrom után elvonulása előtt "csak hódolatot és békét keresett a várkapitánynál az udvarral szemben, és béke lett". Az történt ugyanis, hogy a nagyvezír kérésére Jurisics beleegyezett abba, miszerint a vár tornyaira nyolc török zászlót a magyarok kitűztek, Ibrahim serege megkezdte elvonulását. Ferdinánd e vitézi tettéért Jurisics Miklóst Kőszeg bárójává nevezte ki, és a várat is nekiadományozta. A város vezetősége pedig úgy határozott, hogy a sikeres megmenekülés emlékére mindennap tizenegy órakor harangoznak, mely hagyományt a város ma is megtartja.

Jurisics magtalan halála után 1544-ben Weispriach János báró, ezután Teufel Kristóf császári kapitány, majd pedig a Jurisics fivérek gyermekeinek, ifj. Jurisics Miklósnak és Jánosnak lett zálogbirtoka. 1603-ban már Nádasdy Tamás kezén találjuk Kőszeget, aki 1605-ben Bocskai István vezérének Németh Gergelynek felszólítására a város polgárainak egyetértésével a kapukat megnyitatta.. A császáriak azonban kilenc hét múlva visszafoglalták. II. Mátyás király 1616-ban tartozékaival együtt 221 253 forintért Széchy Tamásnak adta el.

Bethlen Gábor serege foglalta el 1620 őszén, majd amikor a császári csapatok 1621-ben visszavették, Hörmann Mihály várnagyot árulás vádjával kivégezték.

Az ostrom során többször leégett a város, a lakosok házai szinte lakhatatlanná váltak, és sokszor az éhhalállal küszködtek. A nikolsburgi béke után kezdett ismét fejlődésnek indulni Kőszeg és környéke.

A magyar országgyűlés több éves követelésének eredményeként 1647-ben Kőszeget és uradalmát visszacsatolták Magyarországhoz, egy év múlva szabad királyi várossá nyilvánították. Hű szolgálataiért pedig 1649-ben Széchy Dénes gróf kapta meg a várat, az Óházat, a környék 13 falujával, vám- és egyéb jogokkal. Az 1680-as évek elején hol a török által támogatott Thököly Imre, hol pedig a császári csapatok birtokába került a város. Tetézte a bajokat, hogy 1684. április 21-én hatalmas tűzvész pusztított, melynek során 242 ház, az 1700 január 30-i tűzben pedig az egész belváros leégett. A Széchyek kihalta után 1795-ben Esterházy Pál herceg szerezte meg örökjoggal Kőszeget és birtokát.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején hol a kurucoké, hol a császáriaké volt a város. A XIX. Század elején, 1809. június 7.én Eugéne Beauharnais alkirály vezetésével francia csapatok foglalták el Kőszeget. Kivonulásuk után az 1830-as években megkezdték a várfalak és bástyák lebontását, s ezzel megszűnt a vár minden hadi jelentősége.

Az időközben átalakított vár 1932-ben határőrlaktanya, majd 1954-ben terményraktár lett.  Az OMF 1955-63 között Gergelyffy András és Holl Imre régészekkel feltáratta , s Sedlmayr János építész vezette műemléki helyreállítást.
Forrás:http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/koszeg_vara/