eszébe, melynek szépsége méltánytalanul háttérbe szorítja
az egyébként igen jelentős várat. Nos, mi legutóbb kizárólag
a várnak szenteltünk figyelmet. Azt, hogy hogyan lehet
megközelíteni, le sem írom, hisz a város centrumában el sem
lehet téveszteni. Érdemes távolabb leparkolni, mert a Bazilika
parkolójában igen borsos árat kérnek. Mi a Duna felöli oldalról
közelítettük meg a várat. Tekintélyt parancsolóan tornyosul a
házak fölé...
A sziklára épült falakat nem lehetett egyszerű ostromolni..
Ablak a sziklában? Nem tudom, talán pincét vájtak ki benne, és ennek az
ablaka..
A falak tövében végig sétálva, csakhamar elértünk a Török-bástyához.
Ezt valószínűleg a törökök építették, török neve:Budun Kapu kuleszi
Érdekessége a falából kiemelkedő őrtorony. Ilyet még nem láttam körbástyán.
Már a bástyán állva vettem észre, hogy Írisz lemaradt kissé..
Miután utolért, közelebbről is szemügyre vehettük a Kuleszit.. (bástyát)
Közelünkben a nagy Kapu-rondella.. de most még nem arra indultunk..
Inkább ostrom alá vettük a magas falakat.. Némi segítséget jelentett a lépcső..
Valaki megelőzhetett, mert már ki van tűzve a zászló..
Szétnéztünk közvetlen a falak tövében.. Először dél felé..
Azután nyugat felé.. Az a Duna túloldalán Párkány..(valaha Magyar város)
Végül északnak.. Ez az Északi rondella, török nevén: Toprak kuleszi.. ami
annyit jelent, Föld bástya..
Aztán végre felértünk a magas falak tetejére. Az Északi rondelláról a Bazilika,
és Szent István királlyá koronázásának emlékműve..
Még egy pillantás a Vízi- városra a bástyáról, mielőtt tovább indultunk..
Mégpedig a vár túlsó végében álló vármúzeumhoz. Ennek udvarán áll ez
a kis ágyú. Nem akarom bántani, de hát elég nudli.. Itt jut eszembe a
Krasznahorkai vár előtt álló ágyú..
Ezek a régi harangok már jobban tetszettek. Érdemes elidőzni mellettük
egy kicsit...
A harangnézés után a déli kapun hagytuk el a várat. A kaput valaha
felvonó híd védte. Balra a Kapu rondella, jobbra tőle a Budai torony..
Gyilok járó a Budai torony tövében..
A körbástya, amit Telegdi bástyának is neveztek. Háttérben a Bazilika
impozáns kupolája..
A déli várfal mellett sétáltunk tovább. Hát nem gyönyörű?
Itt értünk vissza a Török-bástyához, ahol búcsút vettünk a vártól..
Szlovák oldalról így fest a várhegy a Bazilikával..
És fentről, a levegőből is gyönyörű..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
Ime a királyi vár alaprajza..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
Esztergom várának története:
A honfoglalás után a X. század végén Géza fejedelmi lakhelye, aki megépítette a ma is látható palota magját, a szabálytalan hatszögû lakótornyot. Itt született 975 körül I. István király, itt keresztelte meg illetve bérmálta Adalbert prágai püspök, a feltehetõen már Géza uralkodása alatt felépült Szent István protomártír káptalani templomban.
Géza fejedelem és I. István király uralkodása alatt Esztergom országos és egyházi központtá fejlõdött, ahol 1000-ben királlyá koronázták I. Istvánt.Esztergom, mint királyi központ fontos események színhelye volt. Itt kötötték meg a békét 1031-ben Konrád német császár fiával, a késõbbi III. Henrik császárral, itt fogadta
II. Géza 1147-ben III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt, majd - az 1188-ban tûzvész pusztította székesegyház és a vár kijavítása után - 1189-ben III. Béla király Barbarossa Frigyes császárt.
Ez idõben tehát már állt Esztergom vára, melynek lakótornyát III. Béla, majd utána Imre király átépítette és bõvítette, a fennsík más lakóépületeit pedig rövidesen kõfallal kerítették be. Az építkezés Imre király 1198-ban kelt oklevele szerint még nem készült el, de ekkor már említik a vár elsõ ispánját, Gurcut.
A királyi város és vár elsõ ostromára 1241-ben került sor a tatárjárás idején.
A tatárok tehát a Duna jegén átvonultak, és az árokkal, kõfalakkal, tornyokkal védelmezett várost bekerítették és elfoglalták.
A város várát azonban nem vették be, melyben ispán a spanyol Simeon volt sok íjásszal, ki azt vitézül megvédte.
A tatárok elvonulása után IV. Béla a vár és város újjáépítését rendelte el, majd 1249-ben a palotát a Várhegy déli részével együtt az esztergomi érseknek adományozta, székhelyét pedig Visegrádra tette át.
A XIV.század elsõ felében, 1301-ben Németújvári Iván bán, 1304-ben pedig Vencel cseh király foglalta el, aki kifosztotta a kincstárat, a levéltárat, a palotát, és nagy rombolásokat okozott a vár kapuiban, falaiban. Három év múlva, 1307-ben Tamás esztergomi érsek foglalta vissza Németújvári Henriktõl. Az ostromok során súlyosan megrongált várat 1330-1349 között Telegdy Csanád állítatta helyre, újabb tornyokkal erõsítve meg a falakat, de megújítva az érseki palotát is. Alig egy évszázad múlva újabb ostromra került sor, amikor is 1403-ban Zsigmond, majd 1440-ben Ulászló király seregei támadták a várat. A sérült falakat Széchy Dénes, Vitéz János, Bakócz Tamás és Wszatmáry György érsekek állították helyre.
A mohácsi csatavesztést követõen, 1527-ben I. Ferdinánd királynak hódolt meg a vár õrsége, majd 1543-ban a Szulejmán szultán vezette török sereg foglalta el. Az ostrom alatt a III. Béla-kori lakótorony ugyan megrongálódott, de a palota nagy része épségben megmaradt.
A vár megszállása után a török azonnal megkezdte annak helyreállítását, sõt a szomszédos Szent Tamás-hegyen egy palánkkal és árokkal erõsített erõdítményt is emeltek, melyben 200 fõnyi õrséget helyeztek el.
A vár visszafoglalására több ízben folytak sikertelen kísérletek, így 1594 májusában Mátyás fõherceg közel 50 000 emberrel vette ostrom alá, azonban arra a hírre, hogy Szimán török vezér sereggel közlekedik a vár õrségének megsegítésére, az ostromot abbahagyta és elvonult. Az ostromló seregben ott volt Balassi Bálint költõ is, aki a Víziváros május 19-i rohamakor kapott halálos sebet. Egy év múlva, 1595 júliusában Rudolf király fõvezére Mannsfeld tábornagy vezetésével újabb ostromra került sor, melynek során maga Mannsfeld is súlyos sebet kapott, ezért helyére a császár Mátyás fõherceget nevezte ki, akinek vezetésével sikerült a várat visszafoglalni. Az Esztergom várkapitányává kinevezett Pálffy Miklós parancsnoksága alatt kijavítottál a sérült védõmûveket, falakat.
A török 1605-ben támadást intézett a vár ellen, az ostrom kezdete elõtt Oettingen Vilmos várparancsnok a magyar õrséget elbocsátotta, és helyükre komáromi császári csapatokat hozott. Oettingen a harcok alatt szerzett sérüléseibe belehalt, és helyére Dampierre gróf ezredes került. A török a vár feladására szólította fel az ezredest, és mivel erre nem volt hajlandó, saját katonái fogságába vetették, a várat pedig Ali budai pasának átadták. Ezután közel 81 esztendeig tartotta a török birtokában, míg végül is 1683-ban a Lotharingiai Károly és Sobieski János lengyel király vezette sereg rövid kétnapi ostrom után Esztergomot felszabadította.
A szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kurucai 1706-ban elfoglalták a várat, de rövid idõ után a Starhemberg Guido és Pálffy János vezette császári csapatok visszavették. Ezzel befejezõdött a vár hadi szerepe.
A XVIII. század közepén 1756-ban Krey András katonai mérnök mérte fel és rajzolta le a Várhegy és a Víziváros erõdítéseit, mely rajz pontosan feltünteti a vár e századi állapotát. Miután Mária Terézia Esztergomot Barkóczy Ferenc hercegprímásnak átadta, 1763-ban megkezdõdött - a lebontott középkori székesegyház helyén - a hatalmas méretû Bazilika felépítése. Ez idõben került lebontásra a vár erõdítményeinek nagy része és a palota falmaradványai is.
A középkori palota és a vár egy részének feltárását a Várhegy déli oldalán 1934-1938 között a Mûemlékek Országos Bizottsága végeztette, mely munkálatok 1964-tõl folytatódtak...
Forrás:https://varak.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése