Solymár, Szarka vár

Solymár keleti szélén, egy kis domb tetején áll a nemrégiben
helyrehozott kis vár. A domb lábáig autóval is megközeltíthető,
majd egy rövid sétával juthatunk fel a várhoz.
Már messziről jól látható a szépen újra épített Öregtorony..

A várhoz közeledve aztán feltünnek a vár falai is..

Felértünk a vár kapujához. Szép, de szerintem nem igazán illik
a várhoz..

A kapun belépve, rögtön jobbra a hajdani Palota épület falai fogadtak
minket. Itt szép kőtáblákon ismerkedhettünk meg a vár történetével,
és alaprajzával..

A palotaszárny mellett nyitva hagyott ásatási gödör, melyben jól
látható, hogy a palota alatt pince is húzódott..

A szépen helyrehozott várkút, és udvar..

Az udvari sétánk után felmentünk a kilátóvá alakított hajdani
Öregtoronyba is. Így fest innen a Kapu, és a Palotaszárny..

Szép kilátás nyílik a vár falain túlra.. Az udvar túlsó végén állt
valamikor a nyugati torony. Ennek alapjai a föld alatt maradtak..

A szépen helyreállított kis vár kellemes kiránduló célponttá vált a
városka szélén. De azért meg kell jegyeznem, ezek a falak kicsit sem
az eredetiek, mert azokat már évszázadokkal ezelőtt széthordta a
környező lakosság, a házainak építéséhez. Ma így néz ki a levegőből
a vár..

Forrás: https://varak.hu/

De nem is olyan régen, a helyreállítási munkák előtt még csak ennyi

látszott belőle..

Forrás: https://varak.hu/

Örvendetes, hogy ilyen szépen feltámasztottak egy már halott várat,
ami egyébként valószínűleg örökre eltünt volna.
Íme a vár alaprajza:

Forrás: https://varak.hu/

A Szarka vár története:

Lazarus 1528-ban Magyarországról készítettek térképet "Salmar" felirattal a látképét is feltünteti a várnak. Ezen a vár többemeletes, magas, lõrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetõvel látható. Ehhez egy külsõ bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetõs, lõréses nagy épület, valószínû, a palota. Mikovinyi Sámuel 1736-1737 között készített térképén is szerepelnek Solymár várának romjai.
A várat Valkó Arisztid tárta fel 1929-1940 között.
Solymár puszta már 1266-ban szerepel okleveleinkben, ekkor az itt birtokos Baár-Kalán nembõl származó II. Nána comes a margitszigeti apácáknak adományozta. A faluról elõször 1288-ban történik említés. IV. László király, méltányolva Czempsi Rudolf mester érdemeit, aki Feketehalom vár ostromán tüntette ki magát, majd a királynak Ottokár és a fellázadt kunok elleni hadjáratban többször is megsebesült, "Saalmar" falut neki adományozta.
Ezután ismét margitszigeti apácák szerezték meg, akik 1337-ben Drugeth Vilmosnak zálogosították el. A várat egyes feltevések szerint Drugeth Vilmos, mások szerint pedig a Solymárt 1355-ben megszerzõ Laczkfy István nádor építette. Ez utóbbi itteni várnagyát Zsigmond királynak 1390.április 14-én Budán kiadott oklevelében említik Chanouchi Benedek nevében, majd a vár 1401-ben "Castrum Salmar" alakban szerepel. Borbála királyné 1435-ben Csetneki László felhévízi konventi kormányzót, Thuróczi Balázs csepeli és Gáti Tárnoki Demeter csalomjai ispánoknak bízta meg az olasz Sano által elfoglalt solymári vár visszafoglalásával.
Ónodi Czudar Jakab fiai Jakab és Simon birtoka volt 1444-ben, akik ekkor 600 forintért Rozgonyi Simon egri püspöknek és kancellárnak, Rozgonyi György országbírónak, illetve Rozgonyi István fia Sebestyén pozsonyi fõispánnak zálogosították el. Solymár 1455-ben Garai László, majd 1468-ban Garai Jób és Újlaki Miklós birtoka volt. Az országnagyok 1490-ben kelt végzése szerint a vár Korvin János kezén maradt, aki késõbb Ráskai Balázs fõkamarásmesternek adta át. Ettõl II. Ulászló király 1496-ban csere útján szerezte meg Végles Zólyom megyei váráért. Ezután Thuróczi Elek király várnak nyilvánította.
I.Ferdinánd 1528-ban a hûtlenségbe esett Héderváry Ferenc birtokait, köztük Solymár várát és tartozékait is elvette, és Bakics Pálnak, feleségének Theodórának és lányának Margitnak, valamint testvéreinek adományozta, azonban János király 1531-ben Buda városának adta. Buda várának a török által történt elfoglalása után Solymár vára is elpusztult, a falu lakatlanná vált. A vár 1580 után már többé nem szerepel. A XVIII. században az új telepesek a vár köveinek nagy részét széthordták és házaik falába építették.
Forrás:https://varak.hu/