el sem lehet téveszteni. A vár mellett bőséges parkolási
lehetőség van, az autóból kiszállva gyakorlatilag a vár
kapujában állunk. Valaha egy mocsaras tájból kiemelkedő
szigetre épült, persze ennek ma már nyomait sem lehet
felismerni. Tegyünk hát egy rövid sétát ebben a Tolna megyei
kis várban..
Mielőtt azonban belépnénk, teszünk egy sétát a vár körül.
A vár falainak ma már csak az alapjai állnak. E falak mentén
haladva érünk az északi oldalra..
A tégla építésű várnak ezen az oldalán volt a Lovagterem.
Ma ennek maradványaiban helyezték el a kőtárat.
A faltöredéken szép erkély maradványait fedezhetjük fel..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
Rövid séta után ismét a déli oldalon járunk, ahol a vár bejárata
is áll. Az Öreg-toronyhoz épített palotaszárnyat magas téglafal
védte. Ennek egy rövid felújított szakasza látható a képen is..
A bejárat az Öreg-torony nyugati oldalával egybeépített Kaputornyon
van. A bejáratot valaha felvonóhíd védte. Ennek nyomai jól láthatók
a kapu kialakításában..
A díszes vas ajtó természetesen már nem eredeti, de nagyon szép..
A kis várudvarra érve az első, ami szembe ötlik, a palotaszárny
körerkélyének fennmaradt részlete. Nagyon szép udvar lehetett
ez valaha..
Az Öreg-torony udvar felőli oldala. Jobbra a Palota, balra a kaputorony
van hozzá építve. Ma múzeum üzemel benne..
Fentről, a fa erkélyről lenézve látni a palota falán az átépítések
nyomait..
És az udvar másik oldalán, a lovagtermet magába foglaló épület
alapfalait. Azért fedték le, mert mint említettem, itt van a kőtár..
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
A várban igényes kis múzeum várja látogatóit, itt azonban sajnos
nem készítettem fotókat. De nem is baj, legalább eggyel több ok van
rá, hogy Te is felkeresd ezt a hangulatos kis várat. Nézd fentről is
milyen szép!
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
A könnyebb eligazodásban a vár alaprajza segített:
 |
| Forrás: https://varak.hu/ |
A Simontornyai vár története:
A szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos vár a város nyugati részén, a felszínrõl alig kiemelkedõ dombon épült.
Az OMF által az 1960-as és az 1964-1966. évek között végzett feltárás és helyreállítás során részleteiben tisztázták a vár építéstörténetét. Megállapították, hogy a vár déli oldalán, a mai formájában látható lakótorony, nem azonos a XIII.században épült lakótoronnyal, hanem ez utóbbi alapjaira építették a XV. század második felében. A feltáráskor a lakótorony pincéjében megtalálták a járószint alatt az eredeti, a kerítõfalnál szélesebb gerendavázas fal maradványait.A tornyot a XIII. század végén fallal vették körül és a késõbbiek során a falon belül építkeztek, kivéve a déli olalt, ahol az építkezés kapcsán azt áttörték.
A toronyban az 1500-as évek elején épült lépcsõház második emeletérõl, majd késõbb, talán a török hódoltság idején a lépcsõház déli oldalán épített toldaléképítménybõl lehetett bejutni. A lépcsõ a lakótorony elsõ emeletének reneszánsz ablak fülkéjébõl kialakított bejárathoz vezetett. Már az 1500-as éveket megelõzõen létezett itt egy építmény, amelyben a lépcsõház helyezkedett el. A lakótorony északi földszinti oldalán is volt egy kétszárnyú kapubejárat, amely a várudvarról történõ közlekedést biztosította.
A XV. század második felében a lakótorony nyugati oldalához épült kaputorony, melyet a lakótoronnyal egyidejûleg, az 1500-as években reneszánsz stílusban alakították át. A kaputorony déli falában épült kapu egykor felvonóhíddal volt ellátva. E kapuval szemben a torony északi oldalán, a lakótoronyhoz hasonló kapu vezetett a vár udvarára. A várudvar keleti oldalán helyezkedett el a XIV. század közepén épült mintegy 25x10 m nagyságú, téglalap alaprajzú, 0,90x1,30 m méretek között váltakozó falvastagságú két emeletes gótikus palota.
A vár XV. századi bõvítése és az 1500-as években történt átépítése során a palotát is átalakították. A XV. században a palotával egyidõben épült az udvar északi és nyugati oldalát határoló fal. A várat mocsár és vizesárok vette körül, melynek vizét a Sió és a Kapos táplálta.
A XIII. század közepén e vidék a Döröcske nemzetségbõl származó Salamon comes - 1272-1275 között fejérvármegyei fõispán - birtoka volt. Fia, Simon 1264-ben kapta meg Moys sümegi és bihari fõispán közbenjárására a királytól a drávántúli Predemih nevû földet, aki azonban több társával együtt 1273-ban a fövényi országgyûlésen a Németújváriak ellen fellázadt. Emiatt birtokaitól megfosztották, a király rövidesen megbocsájtott neki. Amikor Moys országbíró lett, Somon megszerezte az alországbírói rangot. 1277-ben a király engedélyt adott simonnak, hogy Igartól délkeletre 5ooo lépésre fekvõ szigeten várat építhessen. Az engedély birtokában felépítette téglából a mai vár magját, a hatalmas lakótornyot.
Az Árpád-ház kihalta után, 1317-ben, már Pettrus de Eõrs tárnokmester volt a vár birtokosa. Károly Róbert király a Tolna várának ostrománál magát kitüntetõ Hencz fia János mesternek, budai rektornak, óvári kapitánynak adományozta 1323-ban, ,,Castrum seu turrim sive poss. Simontorna"-t, aki 1343-ban kelt végrendeletében, magtalan halála esetére a várat felesége testvérére, Laczkfi István erdélyi vajdára, brassói és szolnoki fõispánra hagyományozta.
Laczkfi István halála után fia Dénes örökölte Simontornyát, aki 10 évig királyi fõlovászmester, és eközben a székelyek ispánja, majd vidini fõkapitány is volt. Amikor Laczkfi II. István 1397.február 27-én a Garaiak, a Kõrösudvarhelyen megtartott országgyûlésen tõrbecsalták és megölték, Zsigmond király Simontornyát más birtokkal együtt Kanizsai János esztergomi érseknek, testvéreinek Miklós tárnokmester, zalai vasi, soproni fõispánnak és István ajtónállómesternek, somogyi ispánnak ajándékozta.
A Kanizsaiak 1424-ben Ozorai Pipóval cserélték el Sárvár birtokáért. Ozorai
1426-ban meghalt, a birtok a nádorra szállt, akitõl 1428 körül a Dorozsma nemzetségbõl származó Garai János erdélyi vajda, majd temesi fõispán vásárolta meg. Ennek halála után Garai Miklós fia László örökölte Simontornyát, uradalmával együtt. A kegyvesztett Lászlótól II. Ulászló király a várat elvette, és 144l-ben Rozgonyi Simonnak adományozta. A beiktatásra nem került sor, a várnai csata, valamint a király halála miatt így a várat, tartozékaival együtt, továbbra is a Garaiak birtokolták.
Simontornya 1444-ben 4100 forintért Farkas László budai polgár zálogbirtoka lett, aki lényegesen átalakíttatta, és részben újjáépíttette. 1448-ban Garai László birtokába került vissza, miután a zálogösszeget visszafizette. Garai Jób halálával Simontornya Mátyás királyé lett.
A vár birtokjogát 1500 körül szerezte meg Gergelylaki Buzlay Mózes királyi fõajtónállómester, az õ nevéhez fûzõdik a reneszánsz stílusú átalakítás. Halála után 1524-ben özvegyének birtoka volt, majd 1536-ban János király Martonossy Pethyeny Gergelynek adományozta.
A török terjeszkedésének idején, 1543-ban kardcsapás nélkül foglalta el. 1558-ban 137, 1565-1570 között 125, 1628-ban pedig 136 fõ volt az õrség létszáma. Evlija Cselebi török utazó 1664-ben járt itt.
Simontornyát 1686-ban Lajos badeni õrgróf vezette sereg szabadította fel.
A vár felszabadítása után Drevadelits Horváth Péter birtoka lett, kinek 1696-ban bekövetkezett halála után örököseinek tulajdonában került, majd 1700-ban I. Lipót királytól Styrum-Limburg család vásárolta meg 40 000 forintért.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1704-ben Ságfai Sándor Ferenc vezette kuruc sereg foglalta el, de még ez év õszén Heister tábornok császári csapatai vették vissza. Bottyán tábornok 1705 novemberében újra elfoglalta és Horváth Ferenc ezredest nevezte ki a vár parancsnokává, aki 1707-ben sikeresen verte vissza Rubatin tábornok ostromát. Végül is Heisternek sikerült elfoglalnia 1709-ben Hellepront János ezredestõl. A szabadságharc leverése után a vár hadi jelentõssége megszûnt és azt a Styrum-család vette meg. A család 1800-ban Ferdinánddal kihalt és Simontornya, uradalmával együtt 1805-ben az Esterházyaké lett, kiktõl 1820-ban a görög származású Sina Simon bankár vásárolta meg. Örökösödés útján gróf Wimpffen Frigyesné tulajdonába került és azt a késõbbiek során gazdasági célokra használták.
A feltárást az OMF 1960-ban kezdte meg Lócsy Erzsébet régész és Horler Miklós építész irányítása mellett..
Forrás:https://varak.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése